Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hét év fegyházra ítélt a Tatabányai Törvényszék kedden egy nőt, aki a vád szerint tizenhárom éve megölte hetedikként született gyermekét. Az ítélet nem jogerős.
Élő András bíró elmondta, hogy a bűntényre a DNS-alapú azonosítás és a nyilvántartások fejlődése derített fényt. A börtönbe került apától vett minta egyezést mutatott egy halva talált újszülött DNS-ével, ez alapján jutottak el a hatóságok a gyermek anyjához.
A nő 2003 októberében egy másfél szobás, lakótelepi lakásban élt öt gyermekével, a férje kamionsofőrként dolgozott, keveset volt otthon. Az asszony a harmadik szülése után eltitkolta újabb terhességeit, a férjének mindig csak a harmadik hónap után beszélt a gyermekek érkezéséről. A hatodikként született babát a férj a tatabányai kórház babamentő inkubátorában helyezte el.
A nő eltitkolta hetedik terhességét is a környezete elől, a gyereket egy éjjel a kisebbik szobában szülte meg. Az újszülöttet egy lepedővel lefedve megfojtotta, a köldökzsinórt elvágta és ruhacsipesszel elkötötte. Az élettelen testet zacskóba tette és egy közeli bokorba rejtette. A holttestet másnap egy hajléktalan találta meg – ismertette a bíró.
Élő András elmondta, hogy a gyilkosság után a házaspárnak még két gyermeke született.
A bíró hozzátette, a DNS-minták egyértelműen bizonyították az anya-gyermek kapcsolatot, továbbá a köldökzsinór-elkötésre használt csipeszen a vádlott vérét találták meg.
Az igazságügyi orvos szakértők megállapítása szerint a gyermek élve született, és néhány levegővétel után a légutak lefedése miatt halt meg.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész, a vádlott és védője egyaránt három nap gondolkodási időt kért.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
