Hét év fegyházat kapott Vizoviczki


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Távollétében, többrendbeli, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés, minősített adatokkal történő visszaélés és más bűncselekmények miatt hét év fegyházra és 108 millió forintos pénzbírságra ítélte részítéletében a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa Vizoviczki Lászlót.

A kiemelt és egyben szigorúan bizalmas minősítésű ügyben csak az ítélet rendelkező része volt nyilvános. Az ítélethirdetést követően a Fővárosi Törvényszék szóvivője újságíróknak azt mondta: az ítélet nem jogerős, az ellen az elsőrendű vádlott fellebbezést nyújtott be, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, ahogy a többi vádlott és védőik zöme is.

Az ügyben 22 vádlott ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség, közülük csütörtökön Vizoviczki László – vendéglátó-ipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozó – mellett hét vádlott, köztük egy volt tűzoltó százados esetében hirdetett részítéletet a bíróság. Őket zömmel felfüggesztett szabadságvesztésre, vagyonelkobzásra, illetve pénzbüntetésre ítélte a bíróság hivatali visszaélés, befolyással üzérkedés, valamint az ezekben a bűncselekményekben történő közreműködésük miatt.

Szabó József Tamás szóvivő felidézte: 2012-ben indult az ügyben nyomozás, és 2014-ben emelt vádat az ügyészség. Akkor a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsai olyan mértékben voltak leterhelve, hogy a tárgyalást Debrecenben kezdte meg egy katonai tanács. Az eljáró bíró ugyanakkor megbetegedett, az ügy visszakerült a Fővárosi Törvényszékre. Itt tavaly ősszel újrakezdődött a bírósági eljárás, amelyben az új büntetőeljárási törvény miatt ismételten nyilatkoztatták a vádlottakat arról, hogy beismerik-e a bűnösségüket. Nyolc vádlott élt ezzel a lehetőséggel, így esetükben született részítélet, további 14 vádlott esetében tovább folyik az eljárás.

Fejes Erik, az ügyben eljáró katonai ügyész ugyancsak újságíróknak azt mondta: 2012-ben azért indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség, mert adat merült fel arra vonatkozóan, hogy Vizoviczki László, illetve az érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságokhoz kötődő emberek hivatalos személyekkel léptek kapcsolatba és pénzért cserébe különböző kéréseket fogalmaztak meg. Ezek zömmel arra irányultak, hogy a hozzájuk köthető szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne történjenek hatósági intézkedések, míg a konkurenciánál igen – mondta.

Ismertette: 1999 novembere és 2012 májusa között követték el a vádlottak a bűncselekményeket, köztük szerepel hét volt rendőrtiszt, illetve főtiszt, volt tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő. A részítélet a volt tűzoltót és a volt önkormányzati köztisztviselőt érinti. A vád képviselője felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügy folytatódik további 14 vádlott esetében, köztük egykori rendőri vezetők, így a Nemzeti Nyomozó Iroda volt főosztályvezetője, illetve volt osztályvezetője ellen is, akiknek épp a szervezett bűnözés elleni fellépés lett volna a feladatuk, de volt BRFK-s vezető beosztású rendőr is szerepel a vádlottak közt. Rámutatott: korrupciós bűncselekményeknél a jog is megkülönbözteti azt, aki jogtalan előnyt nyújt, illetve aki jogtalan előnyt kér, vagy elfogad. Jelen esetben utóbbi súlyosabban, 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. A vád szerint volt olyan hivatalos személy, aki 100 ezer forintot, de olyan is, aki rendszeresen több millió forintot kapott közvetve Vizoviczki László érdekkörétől – mondta.

A minősített adatokról – és ebből adódóan az ítélet indoklásának zárt ismertetéséről – szólva elmondta: olyan eljárásokról van szó, amelyek nyilvánosságra kerülése még mindig veszélyt jelenthet. Hozzátette: a vádemelés előtt megkeresték az ügyben a titokgazda szervezeteket, amelyek felülvizsgálták az adatok titkosságát és továbbra is fenntartották azt.

Fejes Erik emlékeztetett arra is, hogy a vádemelést követően az ügy két szálon folytatódott a bíróságon. A másik ügyben ugyancsak hét év fegyházzal sújtotta a Fővárosi Ítélőtábla Vizoviczki Lászlót felbujtóként, bűnszervezetnek elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. Ez az ítélet jogerős, és Vizoviczki László tölti a büntetését.

Ebben az ügyben azért mondták ki bűnösnek Vizoviczki Lászlót, mert a háttérből irányított egy belvárosi éttermekből, a Hajógyári-szigeten működő szórakozóhelyekből, diszkókból, night klubokból álló cégcsoportot, amelyben 2010 és 2012 között milliárdos nagyságrendű költségvetési csalást követtek el egyes cégek bevételeinek eltitkolásával.

A részítélet kihirdetésekor az érintett nyolc vádlott közül mindössze ketten voltak jelen, köztük a volt tűzoltó százados és egy másik, nem hivatalos személyként megvádolt férfi, a többiek esetében távollétükben hirdette ki döntését a bíróság.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.

2024. május 17.

A mesterséges intelligencia jelenlegi állása és jövőbeli hatásai

Az AI Index világszerte elismert mint az egyik legmegbízhatóbb és legtekintélyesebb forrás, amelyet a mesterséges intelligencia fejlesztésének nyomon követésére alapítottak – a Stanfordi Egyetem Emberközpontú Mesterséges Intelligencia Intézete (HAI) gondozásában 2024. április 15-én megjelent hetedik jelentése a 2023-as adatok és trendek alapján.

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.