Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.
Az ügy I. rendű vádlottja egy zalai önkormányzat jegyzője, és igazgatási ügyintézője, a II. rendű vádlott. A vonatkozó jogszabályok és az önkormányzat ügyrendje szerint a jegyző hatáskörébe tartoznak a választásokkal kapcsolatos feladatok, illetve ő a helyi választási iroda (HVI) vezetője.
A jegyző a 2022-es választások idején 535.000 forint díjazás ellenében 2022. január 12. és április 28. közötti időtartamra megbízási szerződést kötött kolléganőjével, a HVI tevékenységéből eredő feladatok ellátása érdekében. A felek április 1-jén újabb megbízási szerződést kötöttek jegyzőkönyvvezetői és lebonyolító tevékenység ellátására 60.000 forint ellenében. Mindkét megbízási szerződésben szerepelt az a kitétel, hogy a jogalap nélkül felvett díjazást a megbízott köteles visszafizetni.
Pontosan meg nem határozható időpontban a jegyző közölte a II. rendű vádlottal, hogy a HVI vezetőjeként ő a jogszabályban megállapított díjazásnál nem kaphat többet, ezért az általa elvégzett többletmunkát úgy „fizeti ki”, hogy az ügyintéző visszautalja számára a szerződéses összeg jelentős részét.
Annak ellenére, hogy a megbízott végül érdemi munkát nem végzett, a megbízási díjat kiutalták a számlájára. Az utalást követően az I. rendű vádlott felhívta és kérte, hogy a kapott nettó 373.697 forintból 350.000 forintot utaljon át neki, amit az ügyintéző meg is tett.
Miután a cselekmény kiderült, a jegyző visszafizette a pénzt.
A Zalaegerszegi Törvényszék bűnösnek mondta ki az I. rendű vádlottat hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében, társát ugyanezért bűnsegédi minőségben ítélte el. Az I. rendű vádlott 1 év szabadságvesztést kapott 2 év próbaidőre felfüggesztve és 1 millió forint pénzbüntetést, társának 200.000 forint pénzbüntetést kell megfizetni.
Az ügyészség vesztegetés elfogadása bűntette miatt emelt vádat, de a törvényszék úgy ítélte meg, hogy a cselekményt másként minősíti: hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntette miatt ítélte el a vádlottakat.
Az ügyészi indítványtól eltérően az I. rendű vádlottat nem részesítette előzetes mentesítésben.
Az ítélet nem jogerős, három nap gondolkodási idő fenntartása után az ügyész mindkét vádlott tekintetében súlyosításért és a cselekmény téves minősítése miatt fellebbezett. Az I. rendű vádlott és védője felmentésért, illetve enyhítésért nyújtott be fellebbezést, míg a II. rendű vádlott tudomásul vette az ítéletet.
Az ügy a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!