Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Terrorcselekményhez a tettnek a törvénybe foglalt három cél egyikét meg kell valósítania, ha ez nem bizonyított, akkor Ahmed H. esetében hivatalos személy elleni erőszaknak is minősülhet a rendőrök megdobálása – mondta Borbély Zoltán jogász az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.
A büntetőjogászt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy csütörtökön a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt szír Ahmed H. elsőfokú ítéletét, és új eljárás lefolytatását rendelte el.
A jogász ismertetése szerint a terrorcselekmény célzatos bűncselekmény, a célzat pedig háromféle lehet: a lakosság megfélemlítése, illetve más állam alkotmányos, társadalmi, vagy gazdasági rendjének megváltoztatása vagy megzavarása, vagy nemzetközi szervezet működésének megzavarása, illetve állami szerv, más állam vagy nemzetközi szervezet kényszerítése (államzsarolás).
Borbély Zoltán azt mondta: míg az első kettőt a közvélemény is terrorcselekménynek tartja, addig a harmadikat illetően, ha az állami szerv (például rendőrség) kényszerítése hivatalos személy (például rendőr) elleni erőszakon keresztül valósul meg, már nem ilyen egyértelmű a megítélése.
A jogász arra is kitért: arról van videofelvétel, hogy Ahmed H. eldob egy tárgyat, de az nem látszik, hogy a rendőrök irányába-e vagy sem. Amennyiben rendőrök felé dobott követ, azzal megvalósította a hivatalos személy elleni erőszakot – tette hozzá. Amennyiben ez a törvényben meghatározott célzattal, így államzsarolással párosult, akkor a terrorcselekmény tényállása formailag megvalósult – jelentette ki. Az más kérdés, hogy hogyan értékeli majd a bíróság a bizonyítékokat, illetve hogy megállapítja-e a terrorcselekményt – jegyezte meg.
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán.
A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarták dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.
Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett. A férfi röviddel később visszatért a szerb oldalra, és csak három nappal később vették őrizetbe.
Az első fokú bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat határzár tiltott átlépése és terrorcselekmény bűntette miatt.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
