Hivatalos személy elleni erőszak vagy terror?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Terrorcselekményhez a tettnek a törvénybe foglalt három cél egyikét meg kell valósítania, ha ez nem bizonyított, akkor Ahmed H. esetében hivatalos személy elleni erőszaknak is minősülhet a rendőrök megdobálása – mondta Borbély Zoltán jogász az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.


A büntetőjogászt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy csütörtökön a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt szír Ahmed H. elsőfokú ítéletét, és új eljárás lefolytatását rendelte el.

 A jogász ismertetése szerint a terrorcselekmény célzatos bűncselekmény, a célzat pedig háromféle lehet: a lakosság megfélemlítése, illetve más állam alkotmányos, társadalmi, vagy gazdasági rendjének megváltoztatása vagy megzavarása, vagy nemzetközi szervezet működésének megzavarása, illetve állami szerv, más állam vagy nemzetközi szervezet kényszerítése (államzsarolás).

Borbély Zoltán azt mondta: míg az első kettőt a közvélemény is terrorcselekménynek tartja, addig a harmadikat illetően, ha az állami szerv (például rendőrség) kényszerítése hivatalos személy (például rendőr) elleni erőszakon keresztül valósul meg, már nem ilyen egyértelmű a megítélése.

A jogász arra is kitért: arról van videofelvétel, hogy Ahmed H. eldob egy tárgyat, de az nem látszik, hogy a rendőrök irányába-e vagy sem. Amennyiben rendőrök felé dobott követ, azzal megvalósította a hivatalos személy elleni erőszakot – tette hozzá. Amennyiben ez a törvényben meghatározott célzattal, így államzsarolással párosult, akkor a terrorcselekmény tényállása formailag megvalósult – jelentette ki. Az más kérdés, hogy hogyan értékeli majd a bíróság a bizonyítékokat, illetve hogy megállapítja-e a terrorcselekményt – jegyezte meg.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán.

A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarták dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.

Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett. A férfi röviddel később visszatért a szerb oldalra, és csak három nappal később vették őrizetbe.

Az első fokú bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat határzár tiltott átlépése és terrorcselekmény bűntette miatt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

Az EU Tanácsa elfogadta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében – írta közleményében az uniós tanács hétfőn.

2024. május 13.

Az EU szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírásokat fogadott el a nehézgépjárművekre

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról, valamint a hatályos uniós szabályok módosításáról és szigorításáról szóló rendeletet, az immár naprakész szabályok tovább kívánják csökkenteni a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátását, valamint 2030-ra, 2035-re és 2040-re vonatkozóan új célértékeket állapítanak meg – tájékoztatott az uniós tanács.

2024. május 13.

Tudatosabbá váltak a bérlők és a bérbeadók: több szerződést kötnek közjegyző közreműködésével

Rugalmasabbá váltak a bérbeadók az ipar-kereskedelmi-szolgáltató ingatlanok piacán, a bővülő kínálat mellett a bérlők a tapasztalatok szerint könnyebben váltanak aktuális helyzetüknek jobban megfelelő bérleménybe, és egyre gyakoribbak az igények a rövid távú bérletre. Mindezt jól szemlélteti, hogy három év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma. Jellemzően cégek kötnek közokiratba foglaltan bérleti szerződést, magánszemélyek elsősorban csak akkor, ha a bérbeadó vagy a bérlő külföldi állampolgár. A lakáspiacon jellemzőbb, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállalást, úgynevezett „kiköltözési” nyilatkozatot kérnek a bérlőtől, azt a bérbeadás feltételül szabják.