Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A társasági jog Polgári Törvénykönyvbe (Ptk.-ba) történő beillesztése megosztotta a jogászközvéleményt. Kétségtelen, ez a kodifikációs bizottságban is vitatott kérdés volt. A részletekről beszélgettünk dr. Kisfaludi András egyetemi tanárral, aki a kodifikációs bizottság tagjaként aktívan közreműködött a kódex megalkotásában.
A társasági jog Polgári Törvénykönyvbe (Ptk.-ba) történő beillesztése néhány jogász nemtetszését váltotta ki. Ellenállásuk okaként elsősorban azt említették, miszerint a Gt. alapvetően kógens szabályozásra épül, míg a Ptk. diszpozitív szemléletű. (Bár a diszpozitivitás nem a Ptk. egészére, hanem alapvetően a szerződési jogra jellemző.) Hangsúlyozták továbbá, hogy a 2006-os Gt. alapvetően bevált, minek ezen változtatni. A kodifikációs bizottságban is vitatott kérdés volt, hogy mi legyen a társasági joggal.
Ugyanakkor azt elismerték, hogy néhány helyen valóban szükséges volt a korrekció. Számos résznél ők is deregulációt javasoltak, főleg a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentése érdekében, de ettől függetlenül a társasági formakényszer megtartását indokoltnak tartják ma is, ezért nem támogatják azokat a Ptk.-beli részeket, amelyek – az ő szavaikkal élve – az amerikanizálódó világ elsődlegességét hangsúlyozzák, és a társaságok közötti határok elmosódásával járnak együtt.
A kodifikációs bizottságban is vitatott kérdés volt, hogy mi legyen a társasági joggal. Vékás Lajos szerint a társasági anyagi jognak a Polgári Törvénykönyvben van a helye, főleg a tartalmi összefüggések miatt. A társasági anyagi jog ugyanis kapcsolódik a polgári jog egyéb részeihez, mindenekelőtt a dologi joghoz, a kötelmi joghoz, és szoros kapcsolata van a családjoggal, valamint az öröklési joggal is.
A vitatott joganyagnak a Ptk.-ba történő integrálása a leginkább az egyes jogi személyekre vonatkozó speciális normák között valósítható meg, de mindezzel kapcsolatban számos kérdés is felmerül.
Ezekre várunk most választ dr. Kisfaludi András egyetemi tanártól, aki a kodifikációs bizottság tagjaként aktívan közreműködött a kódex megalkotásában.
Milyen előnyökkel jár, ha a társasági jog a magánjogi kódex része?
Először is, hangsúlyoznom kell, hogy itt csak a társasági anyagi jogról van szó, és nem lesznek a Ptk. részei a cégjogi és a cégeljárási normák. A társasági anyagi jog integrációjának előnyei között említhető talán leginkább, hogy a normák ismétlése így elkerülhető, vagy bővíthető pl. a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok köre, és további előnye, hogy a Ptk. normái az integrációval evidensekké válnak.
Evidensekké? Eddig nem voltak egyértelműek?
Ahogy Vékás Lajos professzor úr is hangsúlyozta a korábban éppen ennél a lapnál készült interjúban, az új Ptk. bevezető rendelkezéseinek, a jogi személyek általános szabályainak, a kötelmek és a szerződések általános normáinak háttérjogszabály-jellege válik evidenssé az integrációval, mivel ezeket most még a Gt. utaló szabállyal mondja ki.
A Gt. integrálása az új Ptk. Harmadik Könyvében történik. Nemcsak arról van szó, hogy a Gt. bekerül a Ptk.-ba, hanem arról is, hogy problémák merültek fel a jogi személyekkel kapcsolatban a hatályos rendelkezéseknél is.
A régi Ptk.-nak a jogi személyekre vonatkozó általános szabályai nem kielégítőek, ezért egységesen, minden jogi személyre vonatkozó általános szabályrendszerre van szükség.
A jogi személyiség kritériumai is tisztázatlanok a hatályos Ptk.-ban, nem?
Igen, így van, és ezért az ezekre épülő szabályrendszer is hiányzik, ezért a régi Ptk.-ban a jogi személyek szabályozása egyedi és esetleges.
Pontosan itt mire gondol?
Arra, hogy hiányzik az a mérce, amelyhez az egyedi szabályokat igazítani tudná a jogalkotó. Nem lehet tudni a hatályos szabályozásnál, hogy a jogalkotó egyes szervezeteket miért minősít jogi személynek. Sok az átfedés és a bizonytalanság.
Tudna egy példát mondani a hétköznapok gyakorlatából?
Például az alapítványi iskolák esetében maga az alapítvány is jogi személy, és az iskola is jogi személy. A kuratóriumi ülés esetében az egyik, míg a tantestület tanácskozása esetén a másik jogi személy jelenik meg, és ez az átfedés bizonytalansághoz vezet
…
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
A CCC Kft. vállalta, hogy átláthatóbban tünteti fel az árait, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa így lezárta a társaság elleni eljárást – közölte a GVH.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!