Hogyan csökkenhet az adóadminisztráció?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bürokratikus tehercsökkentés egyik legfontosabb állomása a foglalkoztatói adatszolgáltatások egyszerűsítése, amelyről a koncepciót most bárki megismerhet és véleményezhet.

Több tízmilliárd forintot spórolhatnak évente a kkv-ék a foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentésével, amelyen jelenleg is dolgozik a Pénzügyminisztérium – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Húszféle adatszolgáltatás

Szerinte a foglalkoztatói adatszolgáltatás jelentős egyszerűsítése az adminisztrációs terhek csökkentésén túl, nemzetközi szinten is példaértékű modellé válhat. A vállalkozások éves bevételük 1,7 százalékát fordítják adóadminisztrációra, amelynek jelentős része, mintegy a negyede köthető a foglalkoztatáshoz. Egy 2019-ben készült felmérés szerint éves szinten 90 milliárd forint a munkáltatói bevallásokra, adatszolgáltatásokra fordított összeg. Az adatszolgáltatás egyszerűsítésével ez jelentősen csökkenthető .

A bevallások mellett mintegy húszféle adatszolgáltatással számolhatnak a vállalkozások, amelyeket az adóhivatal mellett különféle szervezetek részére kell teljesíteniük, mint például a Központi Statisztikai Hivatalnak, a Magyar Államkincstárnak vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek.

A többszöri adatkérésre épülő nyomtatvány alapú rendszer átalakítása azért is szükséges, mert a tervezett online és közvetlen digitális kapcsolaton is elérhető adatszolgáltatási rendszer nemcsak a kkv-éknak hoz költségcsökkentést, de növeli az ország versenyképességét is.

A cél az, hogy ne a vállalkozások adminisztráljanak a hatóságok részére, hanem helyettük az egy csatornán beérkező adatokból az állam készítse el a szükséges bevallásokat, adatszolgáltatásokat. A tervek szerint az új rendszer a fizetendő adót, járulékot is meg tudja állapítani – magyarázta az államtitkár.

Várják a véleményeket

Magyarország az adózás terén számos elismerést gyűjtött be az elmúlt időszakban. 2018 óta többször nyerte el az Európai Unióban a legnagyobb adócsökkentő címet. A kormány adópolitikája kifizetődő is, hiszen Magyarország évek óta a világ tíz legjobb befektetési célpontja között szerepel – emlékeztetett Izer Norbert.

Az adminisztrációs terhek mérséklése a mellett, hogy a magyar vállalkozásoknak könnyebbséget jelent, még több befektetőt vonzhat hazánkba – tette hozzá.

A bürokratikus tehercsökkentés egyik legfontosabb állomása a foglalkoztatói adatszolgáltatások jelentős egyszerűsítése, amelybe a Pénzügyminisztérium az adószakma legnagyobb tapasztalattal és ügyfélkörrel bíró szereplőit az adótanácskozás révén már bevonta, de most bárki megismerheti és véleményezheti az erről szóló koncepciót – húzta alá az államtitkár.

A Pénzügyminisztérium a véleményeket 2022. június 10-ig az emap_velemeny@pm.gov.hu címre várja. A dokumentumok a tárca honlapján érhetőek el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.