Hollandia felelősségre vonja Szíriát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hollandia az ENSZ kínzás elleni egyezményének értelmében hivatkozott Szíria felelősségére az emberi jogok nemzetközi jog szerinti megsértéséért.

Hollandia a nemzetközi jog alapján felelősségre vonja Szíriát az emberi jogok megsértése miatt – jelentette be Stef Blok holland külügyminiszter kormányának honlapján közzétett nyilatkozatában.

Szíriát diplomáciai jegyzékben tájékoztatták a döntésről. A holland kormány szerint bőséges bizonyíték van arra, hogy a Bassár el-Aszad vezette rezsim széles körben megsértette a szíriai polgárok emberi jogait, például azzal, hogy kínzást alkalmazott, és vegyi fegyvereket használt.

Nemzetközi szervezetek évek óta számolnak be arról, hogy a szír kormány nagy számban kínoztat és gyilkoltat meg embereket, több az erőszakos „eltüntetés”, és gyakoriak a mérgező gázzal elkövetett támadások. ” Ez nem maradhat következmények nélkül” – írta a külügyminiszter.

Hollandia az ENSZ kínzás elleni egyezményének értelmében hivatkozott Szíria felelősségére az emberi jogok nemzetközi jog szerinti megsértéséért, továbbá emlékeztette a közel-keleti ország vezetőségét kötelezettségvállalásainak betartására az áldozatoknak járó, teljes körű jóvátétellel kapcsolatban. A holland kormány továbbá arra szólította fel Szíriát, hogy a vitarendezés első szükséges lépéseként kezdje meg a tárgyalásokat. Amennyiben a két állam nem jut egyezségre, Hollandia az ügyet nemzetközi ítélőszék elé terjeszti.

A Szíriai Emberi Jogi Hálózat nevű szervezet év elején közzétett jelentése szerint a szíriai polgárháború 2011-es kirobbanása óta csaknem 1,2 millió embert vettek őrizetbe a hatóságok. Közülük több mint 12 ezer vesztette életét a hatóságok fellépése miatt, 13 ezren ülnek börtönben, és mintegy 16 ezren tűntek el nyomtalanul letartóztatásuk után.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.