Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Büntető jellegű, pótlólagos kártérítést is követelhetnek a holland kormánytól peres úton azok a menedékkérők, akiknek indokolatlanul sokáig kell várniuk a kérelmük elbírálására – döntött szerdán a legfelsőbb közigazgatási bíróság szerepét betöltő holland államtanács.
A határozat értelmében a holland bíróságok ismét jogosultak bírságot kiszabni, ha a bevándorlási hivatal (IND) nem dönt az egyes menedékkérelmekről az uniós irányelveknek megfelelően hat vagy maximum kilenc hónapos határidőn belül.
A kormány automatikusan köteles kártalanítani azokat a menedékkérőket, akiknek túl sokáig kell várniuk a döntésre, de a most megerősített szabályozás értelmében a bíróságok további szankciókat szabhatnak ki, ha olyan menedékkérő javára döntenek, aki pert indít a kormány ellen kérelmének késedelmes elbírálása miatt.
A holland kormány 2020-ban ideiglenesen felfüggesztette a határidők túllépése esetén kiszabott közigazgatási büntetéseket, arra az időszakra, míg a hatóságok felszámolják lemaradásukat a menekültstátusszal kapcsolatos határozatok terén. Idén év elején két holland bíróság úgy ítélte meg, hogy a felfüggesztés sérti az európai jogot és a hatékony jogvédelem elvét. Az IND az államtanácsnál fellebbezett a döntések ellen.
A holland Igazságügyi és Biztonsági Felügyelet májusban felhívta a figyelmet, hogy a bevándorlási hivatal pénzügyi és munkaerő-problémákkal küszködik: az alkalmazottakon túl nagy a terhelés, és a tapasztalt munkaerő hiánya miatt a menedékkérelmek elbírálása akadozik. 2020 elején például többmint 15 ezer menedékkérelmet nem dolgoztak fel a törvényes határidőn belül, ennek következtében az állam mintegy 65 millió eurós bírságot fizetett, hogy kártalanítsa a menedékkérőket. Idén a családegyesítési kérelmek mintegy egyharmadát nem dolgozták fel a törvényben előírt időn belül.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
