Húsz és tizennyolc év fegyházat kaptak a siófoki vállalkozó gyilkosai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt jogerősen húsz és tizennyolc év fegyházbüntetésre ítélte csütörtökön a Pécsi Ítélőtábla azt a két férfit, aki 2014-ben megölt és kirabolt egy vállalkozót Siófokon.

A többszörös visszaeső másodrendű vádlottra húsz év fegyházat szabott ki első fokon a Zalaegerszegi Törvényszék 2018 őszén. A visszaeső elsőrendű vádlottat – az elsőfokú ítéletet két évvel súlyosítva – a táblabíróság tizennyolc év fegyházra ítélte. Harmadik társukat bűnsegédként elkövetett rablás miatt hat év fegyházra ítélték.

A Pécsi Ítélőtábla közleménye szerint a három vádlott 2014 augusztusában egy siófoki vállalkozó kirablására készült. Ketten egy-egy fémcsövet magukhoz véve indultak el a férfi lakásához, a harmadik vádlott pedig a háztól nem messze leállította az autót és fedezte társait.

Amikor a vállalkozó, aki előzőleg összegyűjtötte üzleteinek bevételét, kiszállt háza udvarán az autójából, az addig rejtőző két férfi odalépett hozzá. A másodrendű vádlott vasrúddal nagy ütést mért áldozata fejére, aki a földre esett és perceken belül meghalt.

A két férfi a sértett nadrágját a benne lévő 1,2 millió forinttal és egy mobiltelefonnal együtt elvitte, majd a pénzt hármuk között elosztották.

Az elsőrendű vádlott másnap tudta meg, hogy áldozatuk meghalt. Ekkor egy korábban rendőrként dolgozó ismerősének úgy mondta el a történteket, hogy az általa tervezett rablás során az elkövetők a megbízást túllépve megölték a sértettet. Az ismerős megosztotta a hallottakat korábbi felettesével, aki értesítette a nyomozóhatóságot. Ezután fogták el a vádlottakat.

A jogerős ítélet értelmében csak a harmadrendű vádlott bocsátható feltételes szabadságra, büntetése kétharmadának letöltése után.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.