Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés 2013-ban a tavalyihoz képest harminccal több, összesen 255 törvényt fogadott el, mindezt azonban a 2012-es 918 óra helyett 795 órányi ülésezés alatt.
A törvények mellett 105 határozatot és két politikai nyilatkozatot is elfogadtak a képviselők. A törvények közül 88 volt új jogszabály, 167 törvénymódosítás és 44 nemzetközi egyezmény. A határozatok között 38 mentelmi ügy szerepelt, amelyek közül nyolc alkalommal függesztették fel az adott képviselő mentelmi jogát.
2013-ban összesen 432 törvényt nyújtottak be az Országgyűlésnek, ebből 180-at a kormány, 92 törvényt pedig a kormánypárti képviselők, ezekből összesen 251-et el is fogadott a parlament. Az ellenzék által benyújtott 157 törvényjavaslatból kettő nyerte el a képviselők többségének bizalmát, a bizottságok három javaslata közül kettőből született törvény. A kormánypárti és ellenzéki képviselők közösen egyetlen törvényjavaslatot sem nyújtottak be.
Az Országgyűlés ebben az évben 88 napon, összesen 795 órát ülésezett. A képviselők 2157 alkalommal szavaztak, ebből a legtöbbször – 1116 alkalommal – módosító indítványok szavazásakor nyomták meg a gombot.
Januártól az utolsó, december 17-én tartott üléséig összesen 267 interpellációt, 311 azonnali kérdést és 229 kérdést mondtak el a képviselők. Napirend előtt 326, napirend után pedig 151 alkalommal szólaltak fel.
Az ellenzéki képviselők 2013-ban összesen 2059 írásbeli kérdést intéztek, javarészt a kormányhoz.
Az Országgyűlés állandó bizottságai egy év alatt 758 alkalommal üléseztek, összesen 744 órán keresztül. A legtöbbször és a legtovább is az alkotmányügyi bizottság tagjai tartottak ülést.
A házvezetés 2013-ban összesen 53 alkalommal élt a pénzbírság kiszabásának lehetőségével. A szocialista Szanyi Tibor mellett csak jobbikos és független képviselők tiszteletdíját csökkentették. A legtöbbször – négy alkalommal – Novák Elődre szabtak ki pénzbírságot, összesen 645 640 forint értékben.
(Forrás: MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
