Időszerűség és megalapozottság a Fővárosi Ítélőtáblán


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. március 20-án sajtótájékoztatót tartott, amelyen beszámoltak a 2016. évi eredményeikről és ismertették az új sajtóstratégiájukat.


Dr. Ribai Csilla, az ítélőtábla elnöke beszélt a 2016. évi ügyforgalmi adatokról, az időszerűségről és az ítélkezés megalapozottságáról, valamint a személyi feltételekről, a gazdálkodásról és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke által meghirdetett Fenntartható Fejlődés Programban elért eredményekről. Kiemelte, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán tavaly 10.614 ügyet fejeztek be, amely az országosan befejezett ügyek 52%-a. 2016. december 31-én mindössze 2274 ügy maradt folyamatban, szemben a 2015. év végi 2910 üggyel. Az ítélkezés megalapozottságát mutatja, hogy a Fővárosi Ítélőtábláról a Kúriára érkezett 150 ügyből 135-öt fejeztek be, ebből 94 helybenhagyással zárult, és csak 2 esetben került sor az ítélőtábla határozatának hatályon kívül helyezésére. A Kúriáról 2016. évben felülvizsgálat folytán visszaérkezett 826 határozatot figyelembe véve megállapítható, hogy a felülvizsgálati kérelmek 87%-a nem vezetett eredményre. Az elnök szólt még a Fővárosi Ítélőtábla által az elmúlt évben szervezett és megtartott képzésekről, és hangsúlyozta azt is, hogy a Fenntartható Fejlődés Programban az ítélőtáblák rangsorában első helyezést értek el.

 

Ezt követően dr. Ujvári Ákos sajtószóvivő bemutatta a Fővárosi Ítélőtábla új sajtóstratégiáját, kiemelte a fő célokat: a közérthetőséget, a szakszerűséget, a proaktivitást és a médiumokkal való együttműködés szükségességét. Beszélt arról is, hogy a jövőben Médiaklub keretében vitatnák meg kötetlenebb formában a sajtó érdeklődésére számot tartó témákat. Imázsfilm készítését is tervezik, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla szervezetben elfoglalt helyét, valamint ítélkezési tevékenységét mutatnák be. Elmondta, hogy valamennyi, a sajtó érdeklődésére számot tartó ügyben információkat tesznek közzé a honlapjukon – a Tárgyalási jegyzék és a Sajtószoba Közlemények rovatban –, valamint a birosag.hu honlapon.

Dr. Ribai Csilla sajtóérdeklődésre közölte, hogy az OBH elnökének sarkalatos törvényekben megfogalmazott kötelessége, hogy stratégiai célokat tűzzön ki és a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkosson. Az ún. Integritási szabályzat megalkotása is jogszabályi kötelezettsége volt. Utalt arra, hogy az integritás fogalma a latin in-tangere szóból ered, amely érintetlenséget, sérthetetlenséget, feddhetetlenséget jelent. Idézte C. S. Lewis amerikai írót, aki szerint „integritás az, ha helyesen cselekszünk akkor is, amikor senki sem látja”. Rámutatott, hogy az Integritási szabályzat az „őrzők őrzője”, védi a bírákat. Nem tartalmaz többletjogokat és -kötelezettségeket, valamint további szankciókat, tehát olyan, mint egy használati útmutató, amely az eljárási rendet foglalja össze.

 

A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 2016. ÉVI RÉSZLETES EREDMÉNYEI

 

Országos viszonylatban a Fővárosi Ítélőtáblára érkezett a legtöbb ügy, az országos érkezésnek több, mint a fele.

2017. év január 1. napjától az illetékességi szabályok változása folytán a Székesfehérvári Törvényszék határozatai elleni fellebbezést a Győri Ítélőtábla bírálja el. Ez várhatóan a Fővárosi Ítélőtábla ügyérkezését 5-6%-kal fogja csökkenteni.

A Fővárosi Ítélőtáblán 10614 ügyet fejeztek be, amely az országosan befejezett ügyek (20145 ügy) 52 %-t teszi ki.

A Fővárosi Ítélőtáblán 2274 ügy maradt folyamatban 2016. december 31. napján. Ez a számadat 2015. december 31. napján 2910 volt. Csökkent a munkateher a Fővárosi Ítélőtáblán.

A Fővárosi Ítélőtáblán 26 tanács ítélkezik, egy tanács átlagosan 424 ügyet fejezett be, amely az elmúlt évhez képest növekedést jelent. A folyamatban maradt ügyek száma pedig évről évre csökken, az elmúlt évhez képest jelentős, 22%-os csökkenés következett be.

A Fővárosi Ítélőtábla bírái törekednek arra, hogy minden a Fővárosi Ítélőtáblához kerülő peres ügy 6 hónapon belül befejezést nyerjen.

A Fővárosi Ítélőtábla 2016. évben 3297 peres ügyet fejezett be, amely 2015. évhez képest 10%-os növekedést mutat. 2016. évben az összes befejezett peres ügyből 1 éven belül 2990 ügy került befejezésre, amely az ügyek 90,6 %-t jelenti.

A Fővárosi Ítélőtáblán magas színvonalú, megalapozott ítélkezési munka folyik, ezt mutatja, hogy a Fővárosi Ítélőtábláról a Kúriára érkezett 150 ügyből 135 ügy került befejezésre, amelyből 94 ügy helybenhagyással zárult, míg csupán 2 ügy hatályon kívül helyezéssel.

A Fővárosi Ítélőtábla 2016. évben is nagy hangsúlyt fektetett a bírák és az igazságügyi alkalmazottak képzésére, összesen 24 központi-, illetve helyi képzés került megszervezésre.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke által 2016. április 22. napján meghirdetett Fenntartható Fejlődés Program keretében az ítélőtáblák rangsorában a Fővárosi Ítélőtábla 748 ponttal az első helyen végzett.

(Forrás: Fővárosi Ítélőtábla)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.