Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Heves vita után a lengyel szejm szerdán megszavazta a bíróságokról szóló két új törvényt, melyek a kormánypárt szerint a bírák kinevezési folyamatát demokratikusabbá, a bíróságok működését pedig átláthatóbbá teszik. A végszavazásokat bojkottáló ellenzék szerint viszont a reform a lengyel jogrendszer alapjait rendíti meg.
A végszavazásokat az ellenzéki képviselők többsége bojkottálta, az első jogszabályra a 460 fős szejmben a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) 224 jelen lévő képviselője mellett 3 független honatya is szavazott, így az megkapta a többséget.
A másik törvény esetében a PiS ekkor jelen lévő 226 képviselőjén kívül 3 független képviselő szavazott igennel, 3 ellenzéki képviselő pedig nemmel, a többi ellenzéki képviselő ez esetben is bojkottálta a voksolást.
A lengyel kormány áprilisban terjesztette elő a szejmben azt a törvényjavaslatot, mely megszünteti a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) jelen lévő 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítja magát a tanácsot is. A tanácsnak eddig széles jogkörei voltak a bírák kinevezésében, és tagjait a bírák maguk választották meg négyéves időtartamra. A most elfogadott törvény értelmében a tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem a szejm fogja megválasztani. Az elfogadott törvénnyel, ha az államfő aláírja, megszűnik a KRS eddigi tagjainak mandátuma.
A szintén áprilisban előterjesztett, a bíróságok felépítéséről szóló másik törvényjavaslat a bírák és gyakornokok kiválasztásának folyamatát módosítja úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek. Emellett, az eddigi gyakorlattól eltérően, a perek lefolytatásával a bírákat nem a törvényszékek vezetői bízzák meg, hanem sorsolás útján fognak dönteni erről.
A törvényjavaslatok előterjesztői szerint az új jogszabályok átláthatóbbá és „európaibbá” teszik majd a bíráskodást, lerövidítik a sokszor évekig húzódó eljárásokat, és a KRS-be való objektívabb, a korábbi rendszerhez kötődő „bíróelittől” függetlenebb választást tesznek lehetővé.
A KRS-ről szóló, eddig érvényes törvényt a lengyel alkotmánybíróság június végén alkotmányellenesnek minősítette.
Az ellenzék szerint az új törvények pártpolitikai érdekeknek rendelik alá az igazságszolgáltatást. Az ellenzéki Polgári Platform (PO) képviselője, Michal Szczerba úgy vélte: a változások „tönkreteszik a bírói függetlenség felett őrködő alkotmányos szervet”. Az ellenzéki képviselők kifogásolták többek között a KRS tagjainak leváltását az egyszerű parlamenti többség által elfogadott törvények alapján, szerintük ez csak alkotmánymódosítás útján lenne lehetséges.
[htmlbox Változásfigyeltetés]Az új jogszabályokat a szenátusnak és az államfőnek is jóvá kell hagynia. Andrzej Duda elnök májusban úgy értékelte: a KRS jelenlegi tagjait nem kellene leváltani, tisztségükben kellene maradniuk, amíg alkotmányos mandátumuk le nem jár.
A törvénytervezeteket a parlamenti munkálatok során a bírákat tömörítő szervezetek és a lengyel legfelsőbb bíróság mellett az emberjogi szóvivő is bírálta. Aggályainak adott hangot a tervezett átalakításokra vonatkozóan Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, valamint Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa is.
Utóbbira vonatkozóan Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter csütörtöki alsóházi felszólalásában kiemelte: éppen Muiznieks hazájában, Lettországban.
Komoly visszalépést jelentenek az igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából a bíróságok működéséről a lengyel szejm által előző nap elfogadott új jogszabályok – közölte Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa csütörtökön a Twitteren.
A lett politikus sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a felmerült aggályok ellenére is elfogadták a lengyel országos igazságszolgáltatási tanácsra (KRS) vonatkozó, előzetesen is bírált két törvénytervezetet.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
