Illetékmódosítások: szigorítások és enyhítések 2014-től


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány által október 18-án benyújtott adótörvény-változásokat tartalmazó törvényjavaslat alapján 2014. január 1-jétől az illetékszabályok több ponton is módosulnak. A változások közül a legfontosabbak a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokra vonatkozó szabályokhoz, illetve egyes illetékmentességek szigorításához kapcsolódnak.


A kormány 2010. január 1-jével általánosan illetékkötelessé tette a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek megszerzését. 2011. július 15-től az illetékköteles ügyletek köre jelentősen leszűkült: a jelenleg is hatályos szabályozás alapján csak abban az esetben terheli visszterhes vagyonátruházási illeték a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzését, ha a megszerzett társaság főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, vagy más, ingatlanhasznosítási tevékenység.

A kormány által benyújtott javaslat alapján – az illeték-elkerülés lehetőségének csökkentése érdekében – januártól a megszerzett társaság cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől függetlenül minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esne az olyan társaságok vagyoni betétjének legalább 75 százalékos megszerzése, amelyeknek a mérlegében a kimutatott eszközök értékének összegéből a belföldi ingatlanok értéke több mint 75 százalék, vagy amelyek olyan gazdálkodó szervezetben rendelkeznek legalább 75 százalékos közvetlen vagy közvetett részesedéssel, amely teljesíti az előző feltételt.

Tehát a javaslat nemcsak a korábban bevezetett, főtevékenységhez kötött illetékmentesség eltörlését eredményezné, hanem újraszabályozná a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát is. Míg a hatályos szabályozás értelmében belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül minden olyan gazdálkodó szervezet, melyek belföldön lévő ingatlantulajdona, vagy belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben legalább 75 százalékos – közvetett, vagy közvetlen – részesedése van, addig a kormány javaslata alapján a jövőben a minősítés során az ingatlan értékének a társaság vagyonában fennálló aránya is jelentőséggel bírna.

2013. december 5: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!

Időpont: 2013. december 5.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Program:

  • 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai      
  • 10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai          
  • 13.00-14.00     Járulékok változásai                  
  • 14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai          
  • 15.45-16.45     Társasági adó változásai  

Előadók:

  • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
  • Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
  • Dr. Kovács Ferenc adószakértő
  • Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV

További információk és jelentkezés itt

A javaslat szigorítja a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentességek feltételrendszerét is. Januártól a kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere, eszközátruházás, továbbá a kapcsolt vállalkozások közti visszterhes vagyonátruházások esetében illetékmentesség csak akkor lesz alkalmazható, ha a vagyonszerzőt olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke eléri a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó terheli. A javaslat alapján az illetékmentességhez szükséges feltételek teljesítését a vagyonszerzőnek nyilatkozatban kellene igazolnia.

Az illetékszabályok változása érinti azon kereskedőket is, akik külföldön megvásárolt gépjárművekkel, pótkocsikkal kereskednek Magyarországon. A javaslat vitathatatlanná teszi ugyanis, hogy januártól azon gépjárművek, pótkocsik után is meg kell fizetni a vagyonszerzési illetéket, amelyek az átadás pillanatában külföldi nyilvántartásban szerepelnek, vagy nyilvántartásban nem rögzítettek, azonban megszerzésükre magyarországi nyilvántartásba vétel céljából kerül sor.

A kormány javaslata alapján januártól mentességet élvezne az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, továbbá a követelés elengedése csődegyezség keretében, vagy felszámolási eljárásban, ha a jogosult nem az eljárás alá vont szervezet tagja.

Kedvező fordulat, hogy a javaslat kiterjesztené a magánszemélyekre vonatkozó mentességek körét, illetékmentessé téve a házastársak közötti ajándékozást és vagyonátruházást, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzést is.

(A cikk szerzője, dr. Hajnal Márton ügyvéd a Gide Loyrette Nouel – d’Ornano Iroda munkatársa.)

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.

2024. május 17.

A mesterséges intelligencia jelenlegi állása és jövőbeli hatásai

Az AI Index világszerte elismert mint az egyik legmegbízhatóbb és legtekintélyesebb forrás, amelyet a mesterséges intelligencia fejlesztésének nyomon követésére alapítottak – a Stanfordi Egyetem Emberközpontú Mesterséges Intelligencia Intézete (HAI) gondozásában 2024. április 15-én megjelent hetedik jelentése a 2023-as adatok és trendek alapján.

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.