Ilyen volt egy kirakatper a Kádár-korban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kádár-korszak egy koncepciós kirakatperét és annak következményeit mutatja be Az elrabolt emberöltő.


Csaknem negyedszázaddal 1990-es első megjelenése után újra kiadták Az elrabolt emberöltő című szociografikus riportkönyvet. Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós bővített kötete a Kádár-korszak egy koncepciós kirakatperét és annak következményeit mutatja be.

„Vajon mi lehet, ami az egészben a mai napig időtálló? Az, ami az emberi gonoszsághoz, aljassághoz, intrikához köthető. A rendszerváltás óta felnőtt egy új generáció, és nekik is tudni kell, hogy a Kádár-korszakban a ‘fortélyos félelem’ igazgatott” – fogalmazott Gazsó L. Ferenc a pénteki budapesti könyvbemutatón.

Úgy vélte, többet kellene beszélni arról, hogy a még az elmúlt rendszerben szocializálódott emberek a zsigereikben érzik a gulyáskommunizmust. Elmondta, hogy Az elveszett emberöltő műfaját tekintve vegyes, eklektikus mű, van benne tényirodalom, interjú, riportelem is.

A l’Harmattan Kiadó által gondozott kötet a máig tisztázatlan motivációjú, de a pártállami vezetés jóváhagyásával zajlott 1965-ös Onódy-per előzményeit, történéseit, hatásait mutatja be, tönkrement egzisztenciákat, és azt is, miként száműzték a pályáról kitalált vádakkal Bara Margitot, a kor ünnepelt színésznőjét.

Zelei Miklós kiemelte, hogy a könyv új kiadásához Pethő Sándor írt előszót, amelyben a rendszerváltozást elemzi. Hozzátette: bekerült a kötetbe egy miniesszéje, egy alapos magyarázó jegyzet, valamint két interjú is, az egyik Mérő László gazdaságpszichológussal, a másik Kahler Frigyes jogtörténésszel.

„A szocialista állam vezetői a szocialista erkölccsel ellentétes tevékenységre bíztattak embereket, ennek ők voltak a haszonélvezői, majd amikor egy purifikációs mozgalom alakult ki a rendszerben, nyilván káderpolitikai harcok következtében, akkor ezeket az embereket lemészárolták, ha nem is fizikai értelemben” – foglalta össze a pert Filep Tamás Gusztáv, a könyv szerkesztője.

A per Onódy Lajos, az Éttermi és Büfé Vállalat igazgatója, valamint tizenegy társa ellen folyt a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények miatt. Az addig a rendszer kegyeltjének számító, a vendéglátóiparban komoly érdekeltségeket kiépítő Onódyt tivornyák és orgiák megrendezésével hozták összefüggésbe, sikkasztás, csalás és hűtlen kezelés miatt több év börtönre ítélték. A perben nem volt érintett, a pletykák és egy kialakuló sajtókampány (amely szerint ő is részese volt ezeknek a eseményeknek) következtében ellehetetlenült a kor ünnepelt színésznője és szexszimbóluma, Bara Margit további pályája.

Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása

2014. december 16.

Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika

Ízelító a tematikából:

Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban

Bővebb információ és jelentkezés >>

Zelei Miklós felidézte, hogy 1990-ben a Legfelsőbb Bíróság irattárában már lehetőségük volt dokumentumokhoz hozzájutni. Ezek között voltak például az Onódy-perben szintén több év börtönre ítélt Timár György ügyvéd aktái is. Gazsó L. Ferenc arról beszélt, hogy a perben érintett családok közreműködésével tudtak betekinteni a per szigorúan titkos, dupla nullás minősítésű anyagaiba. Elmondta, hogy bár érintettségére ma sincs egyértelmű bizonyíték, a történtek hátterében Biszku Béla állt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.

2024. június 13.

A gyámhatóság nem jogalkotó: hipotetikus jövőbeni kockázatokra hivatkozva nem utasítható el a melegek örökbefogadásra való alkalmassága

A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra (a kérelmező szexuális irányultságára), és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.