Ilyen volt egy kirakatper a Kádár-korban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kádár-korszak egy koncepciós kirakatperét és annak következményeit mutatja be Az elrabolt emberöltő.
Csaknem negyedszázaddal 1990-es első megjelenése után újra kiadták Az elrabolt emberöltő című szociografikus riportkönyvet. Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós bővített kötete a Kádár-korszak egy koncepciós kirakatperét és annak következményeit mutatja be.
„Vajon mi lehet, ami az egészben a mai napig időtálló? Az, ami az emberi gonoszsághoz, aljassághoz, intrikához köthető. A rendszerváltás óta felnőtt egy új generáció, és nekik is tudni kell, hogy a Kádár-korszakban a ‘fortélyos félelem’ igazgatott” – fogalmazott Gazsó L. Ferenc a pénteki budapesti könyvbemutatón.
Úgy vélte, többet kellene beszélni arról, hogy a még az elmúlt rendszerben szocializálódott emberek a zsigereikben érzik a gulyáskommunizmust. Elmondta, hogy Az elveszett emberöltő műfaját tekintve vegyes, eklektikus mű, van benne tényirodalom, interjú, riportelem is.
A l’Harmattan Kiadó által gondozott kötet a máig tisztázatlan motivációjú, de a pártállami vezetés jóváhagyásával zajlott 1965-ös Onódy-per előzményeit, történéseit, hatásait mutatja be, tönkrement egzisztenciákat, és azt is, miként száműzték a pályáról kitalált vádakkal Bara Margitot, a kor ünnepelt színésznőjét.
Zelei Miklós kiemelte, hogy a könyv új kiadásához Pethő Sándor írt előszót, amelyben a rendszerváltozást elemzi. Hozzátette: bekerült a kötetbe egy miniesszéje, egy alapos magyarázó jegyzet, valamint két interjú is, az egyik Mérő László gazdaságpszichológussal, a másik Kahler Frigyes jogtörténésszel.
„A szocialista állam vezetői a szocialista erkölccsel ellentétes tevékenységre bíztattak embereket, ennek ők voltak a haszonélvezői, majd amikor egy purifikációs mozgalom alakult ki a rendszerben, nyilván káderpolitikai harcok következtében, akkor ezeket az embereket lemészárolták, ha nem is fizikai értelemben” – foglalta össze a pert Filep Tamás Gusztáv, a könyv szerkesztője.
A per Onódy Lajos, az Éttermi és Büfé Vállalat igazgatója, valamint tizenegy társa ellen folyt a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények miatt. Az addig a rendszer kegyeltjének számító, a vendéglátóiparban komoly érdekeltségeket kiépítő Onódyt tivornyák és orgiák megrendezésével hozták összefüggésbe, sikkasztás, csalás és hűtlen kezelés miatt több év börtönre ítélték. A perben nem volt érintett, a pletykák és egy kialakuló sajtókampány (amely szerint ő is részese volt ezeknek a eseményeknek) következtében ellehetetlenült a kor ünnepelt színésznője és szexszimbóluma, Bara Margit további pályája.
| Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása |
|
2014. december 16.
Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika
Ízelító a tematikából:
Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban
Bővebb információ és jelentkezés >>
|
Zelei Miklós felidézte, hogy 1990-ben a Legfelsőbb Bíróság irattárában már lehetőségük volt dokumentumokhoz hozzájutni. Ezek között voltak például az Onódy-perben szintén több év börtönre ítélt Timár György ügyvéd aktái is. Gazsó L. Ferenc arról beszélt, hogy a perben érintett családok közreműködésével tudtak betekinteni a per szigorúan titkos, dupla nullás minősítésű anyagaiba. Elmondta, hogy bár érintettségére ma sincs egyértelmű bizonyíték, a történtek hátterében Biszku Béla állt.
(MTI)
