Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Új ombudsmant választott az Országgyűlés, szeptember 25-étől Székely László az alapvető jogok biztosa. Az Ars Boni jogi folyóirat interjúalanyai segítségével ebből fakadóan most az országgyűlési biztosok intézményét járjuk körbe. Az ombudsmani intézmény egyes kérdéseiről Kaltenbach Jenő (volt nemzeti és etnikai kisebbségi jogi biztos) gondolatait olvashatják.
|
Varga Zs. Andrással, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánjával az ombudsmani intézményről készült beszélgetést itt olvashatja. Jóri András ügyvéd, volt adatvédelmi biztos gondolatai pedig itt olvashatók. |
Az Alaptörvény megszüntette a több ombudsmanból álló biztosi rendszert, a kisebbségi, valamint a jövő nemzedékek biztosa az alapvető jogok biztosának helyetteseiként folytatják tovább tevékenységüket. Ezt a változást Szabó Máté javasolta, mivel szerinte az intézmény hatékonyságát csökkenti a médiafigyelem megosztása, mások erősen bírálták ezt a lépést. Hogyan ítéli meg az ombudsmani intézmény közjogi változásait?
Az, ami az ombudsman intézményével történt jól beleillik abba a jogállaminak nem nevezhető folyamatba, ami az egész „alaptörvény-cirkuszra” jellemző. Az emberi jogok védelme sajnálatos módon egész Európában veszít jelentőségéből. Ennek egyik jele, hogy több országban hasonló összevonási, szervezetintegrációs lépések történtek. A következmény egyértelmű! Az önállóságukat vesztett intézmények és az általuk védett értékek háttérbe szorulnak, legrosszabb esetben eliminálódnak. Komolyabb emberi jogi tradíciókkal bíró országokban a civil társadalom és a szabad sajtó ereje ezt némileg ellensúlyozni tudja. Nálunk, ahol ezeknek az értékeknek nincs tradíciójuk, társadalmi presztízsük, hogy a sajtó szabadságáról már szó se essék, ez fog történni, illetve már meg is történt.
Mennyiben személyfüggő az intézmény „kihasználtsága”?
Ha van intézmény, amelynél az azt reprezentáló személy kiemelkedő, meghatározó befolyást gyakorol a munka minőségére, akkor az (a köztársasági elnökéhöz hasonlóan) éppen az ombudsman intézménye. Ez következik abból a tényből, hogy az ombudsman hagyományos jogi-igazgatási értelemben eszköztelen. Jelentőségét éppen a reprezentáns személyisége, tekintélye, morális súlya határozza meg. Súlytalan tányérnyalóhoz nem érdemes fordulni.
Képünkön Kaltenbach Jenő
Tapasztalt-e hiányosságokat, működési zavarokat, szerep értelmezési gondokat a hazai ombudsmani rendszer fennállása óta?
Személyes érintettségem révén nehéz hitelesként elfogadható választ adni, de külső jelek alapján állítható, hogy a magyar ombudsmani rendszer (az Alkotmánybírósághoz hasonlóan) kezdettől fogva hazai és nemzetközi elismertségben részesült, kivívta a széles közönség bizalmát. Annak lerombolása semmilyen szakmai indokkal nem támasztható alá. Az egyetlen ok a hatalmon lévőknek az az igénye, hogy megszabaduljanak a jogállami fékektől. Ehhez képest az esetleges működési, szereptévesztési zavarokból következő korrekciós igények eltörpülnek.
Nemzetközi összehasonlításban ismertek-e ombudsman típusok, kategóriák? Hova sorolható a magyar?
Két fő (és több al-) kategória ismert. Az első generációs ombudsman az úgynevezett maladministration, azaz a rosszul, diszfunkcionálisan működő közigazgatás, a rossz értelemben vett bürokrácia hibáinak kiküszöbölését, a jó közigazgatás kialakítását szolgálja. A másik (posztszocialista) típusnál, ide tartozik a magyar is, emberi jogi, alapjogi jogvédő funkció a domináns elem.
Egyes alkotmányjogászok szerint az ombudsman kezdeményezőbb hozzáállásának kell pótolnia az actio popularis megszűnése okozta hiányt? Mi a véleménye az új jogkörről?
Tisztességes ombudsmannál ez persze egyértelmű (más kérdés, hogy az apparátus kapacitása elegendő-e), de érdeke-e a hatalomnak, hogy amit elért az intézményi reformmal, azt most relativizálja?
Milyen elvárásokat fogalmazhatók meg az ombudsmani intézménnyel szemben a 2013-ban Magyarországon?
Vissza kell állítani ez eredeti állapotot és gondoskodni arról. hogy az intézmény társadalmi presztízse helyreálljon.
Az interjú az Ars Boni jogi folyóiratban jelent meg, az ars boni az Ügyvédvilág.hu szakmai partnere. |
|---|
