Ingyenes készpénzfelvétel: a Parlament elé kerülhet a téma, de nem valószínű az emelés


Az ingyenes készpénzfelvételi limit összege az elmúlt tíz évben erősen elinflálódott, ma már jóval kevesebb mindenre elég a meghatározott 150 ezer forint, mint 2014-ben. Ezúttal törvényjavaslat formájában is benyújtották, de mivel ellenzéki kezdeményezésről van szó, nem valószínű, hogy bármi lesz az ügyből.

Jócskán meghaladta az élet a 150 ezer forintos készpénzfelvételi limitet, ám egyelőre mégsem emel a kormány. Az Index csaknem egy évvel ezelőtt foglalkozott a témával legutóbb, amikor is úgy tűnt, a kormány hajlik arra, hogy változtasson a 2014-ben meghatározott limiteken. Mint ismert, jelenleg egy naptári hónapban minden bankszámla-tulajdonos mindössze két alkalommal és összesen maximum 150 ezer forintig vehet fel díjszámítás nélkül készpénzt bankautomatákból. Ez 2014-ben még elegendőnek tűnt, azonban az elmúlt tízévnyi infláció alatt igencsak meghaladta az élet ezt az összeget.

Például az átlagnyugdíj 2014-ben mindössze 103 ezer forint volt, mint ahogy a minimálbér is 101 500 forintot tett ki. Azaz mindkét összeget egyben fel lehetett venni. Ma az átlagnyugdíj már nagyságrendileg 214 ezer forint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, míg a minimálbér idén bruttó 266 ezer forint. Ebből látszik, hogy sokan kénytelenek pluszpénzt fizetni azért, hogy a teljes, kártyájukon lévő összeghez hozzájussanak készpénz formájában. Ez főleg az idősebb generációkra igaz, hiszen

a fiatalok körében már egyébként sem divat a készpénz, sokkal inkább a digitális fizetési lehetőségeket keresik.

Tavaly októberi cikkünk apropóját az adta, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy akkori Kormányinfón úgy fogalmazott a készpénzfelvételi limit emeléséről, hogy jó iránynak tartja, és továbbítja a felvetést. Nos, miután a kormány az elmúlt 11 hónapban nem hozott semmilyen döntést az ügyben, valószínűleg a terv elhalt útközben, vagy meg sem született.

Az ellenzék szerint emelni kell az ingyenes készpénzfelvétel limitjét

Ám a napokban felkerült a parlament.hu oldalára egy ellenzéki törvényjavaslat, amelyet a szocialista Vajda Zoltán jegyez. Az MSZP országgyűlési képviselője ebben arra tesz javaslatot, hogy az ingyenes készpénzfelvételi limitet emeljék fel a mindenkori minimálbér összegére. Azaz jelenleg 266 800 forintra.

Tavalyi cikkünkben Regős Gábor közgazdász, elemző hasonló összegre lőtte be egyébként az esetleges emelés utáni limitet, az ő számítása szerint az infláció okán nagyjából 200 ezer forintra lehetett volna indokolt már tavaly emelni a limitet. Persze azt hozzá kell tenni, hogy az államnak nem feltétlen célja a készpénzfizetés elősegítése, hiszen ez a legdrágább fizetési eszköz, amelynek költségeit éppen az állam állja elsősorban, évente több mint 450 milliárd forintot kóstál a rendszer fenntartása.

A cél tehát épp a készpénzes fizetések csökkentése lenne.

Igaz, egyelőre nem látszik, mikor szűnhet meg – ha egyáltalán valaha is megszűnhet a készpénz. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly az Indexnek a témában küldött válaszában is az állt, hogy „a magyar társadalomban és kultúrában – a többi közép-európai társadalomhoz hasonlóan – vélhetően még nagyon sokáig lesz szerepe a készpénznek”.

Vajda Zoltán indoklásában felhozta, hogy azokért az árucikkekért és szolgáltatásokért, amelyekért 2014-ben még elegendő volt 150 ezer forintot fizetni, ma már 253 711 forintot kell – a képviselő nem részletezte pontosan, hogyan jött ki neki az eredmény. A szocialista honatya is elsősorban az inflációval és a minimálbér emelkedésével indokolta javaslatát, amelynek „végrehajtása szerinte tovább nem várhat”.

Hogy átmegy a javaslat, arra kevés az esély, 2010 óta, azaz a kormányváltás óta ugyanis alig egytucatnyi ellenzéki beadványt támogatott a kormány. Emlékezetes volt 2021-ben például Szabó Tímea párbeszédes politikus javaslata, mely szerint már lehet népszavazást tartani országos választással egybekötve. Ezt támogatta a kormány. De az is érdekes helyzet volt, amikor tavaly decemberben a Mi Hazánk – fővárosi listás szavazatok visszaállításáról szóló – javaslatát úgy fogadta el az Országgyűlés, hogy maga az ellenzéki párt végül tartózkodott, a kormánypárti képviselők viszont megszavazták azt.

Tavaly egyébként a témában a Miniszterelnökségi Sajtóiroda azt válaszolta, hogy amennyiben döntés születik az ügyben, akkor arról tájékoztatják a közvéleményt. A Nemzetgazdasági Minisztérium írta: „a kormány célja, hogy a családok minél szélesebb körben tudjanak élni az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével. Ennek érdekében jelentősen kibővül a készpénzfelvételi lehetőség, ugyanis a lakosságnak 2025 januárjától a bankjegykiadó automaták mellett már a postai ügyfél kiszolgálási pontokon is lehetősége lesz havonta két alkalommal, összességében legfeljebb 150 ezer forintnyi készpénz ingyenes felvételére.” Ez jelentős segítség azok számára, akik olyan településen élnek, ahol nem érhető el bankautomata, de posta működik. Mindemellett a kormány döntése értelmében a 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel mellett az állampolgároknak 2023 júliusától lehetősége van a vásárlással egybekötött készpénzfelvételre is, további legfeljebb 40 ezer forintos összegben – válaszolta a minisztérium.

Forrás: Index


Kapcsolódó cikkek

2024. október 25.

GVH-elnök: Kulcskérdés az MI széleskörű, de helyes alkalmazása

„A mesterséges intelligencia széleskörű, de helyes alkalmazása jelentős pozitív hatással lehet a hazai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az 50. Európai Versenynapon, Budapesten. Az egynapos konferencia során a kontinens versenyjogi közösségének prominens szakértői vitatták meg a szakpolitika legaktuálisabb kérdéseit, többek között a fenntarthatóság és a versenypolitika kapcsolatát és a mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségeit és kockázatait is. A GVH a konferencia keretében a nemzetközi közösség számára is bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit.

2024. október 25.

Megjelent a CEPEJ igazságszolgáltatási rendszerek értékeléséről szóló 2024. évi jelentése

Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.