Ismét a bíróság jegyzi majd be az egyházakat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés igazságügyi bizottságának meghallgatásán beszélt.


A történelmi, kulturális hagyományoknak és az emberi jogoknak egyaránt megfelelő lesz az új egyházügyi törvény – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere éves meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságában hétfőn.

Az egyházak bejegyzésével kapcsolatban a miniszter elmondta: a magyar Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság is aggályosnak találta, hogy a 2010 után megalkotott törvény szerint a parlament minősített többsége döntsön ebben a kérdésben, ezért kényszerült arra a kormányoldal, hogy új szabályozást alkosson.

A 2010 előtti szabályozáshoz hasonlóan ismét a bíróság jegyzi majd be az egyházakat, ám újdonság lesz, hogy ettől elválasztva kezelik majd a finanszírozás, a közpénzek felhasználásának kérdését, ami a társadalmi elfogadottság olyan „relatíve objektív” kritériumaihoz kötődik, mint például a népszámlálási adatok, vagy az 1 százalékos adófelajánlások – ismertette a miniszter.

Ez a történet nem rázta meg a vallási közösségeket, azok ugyanúgy végzik munkájukat akkor is, ha ellenszél fúj és akkor is, ha hátszél – jegyezte meg Balog Zoltán.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet.

Részletes program és jelentkezés >>

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a 2010 előtti szabályozás már 100 főtől lehetővé tette az egyházalapítást és -bejegyzést – akár anyagi megfontolásokból is -, ugyanolyan jogosítványokat nyújtva, mint amilyen a nagy létszámú, régóta létező történelmi egyházaknak volt. Miután már sok száz egyházat jegyeztek be, „lépni kellett” – szögezte le a miniszter.

Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy számos vallási kisközösséggel szimpatizál, de ez nem lehetett akadálya annak, hogy a rossz folyamatokat megállítsák. Mint mondta, vannak kisközösségek, amelyek ezt belátták és velük a kártérítésről is meg lehet egyezni, ugyanakkor vannak olyanok is, amelyek a 2010 előtti szabályozásra hivatkozva összességében milliárdos nagyságrendű elmaradt pályázati pénzeket, üzleti hasznokat kérnek számon a kormánytól.

Az egyházak társadalmi szerepvállalását érzékeltetve Balog Zoltán elmondta: a szociális alapellátásban az egyházak részesedése 2010 óta 12 százalékról 27 százalékra emelkedett, a szociális szakellátásban pedig 15-ről 18 százalékra.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.