Ismét csúszik a tanúmeghallgatás Ádám Zoltán, a Corvinus kirúgott docensének perében


A bírónő szerint már neki kínos, hogy haza kell küldenie a Corvinus korábbi megbízott rektorát – írja a HVG.

Hétfőn folytatódott a bíróságon a Budapesti Corvinus Egyetemről kirúgott egyetemi docens, Ádám Zoltán munkaügyi pere. Az oktató úgy érzi, jogszerűtlen volt az elbocsátása, és azt követeli, helyezzék vissza állásába, valamint sérelemdíj kiszabását kéri a bíróságtól. Ezúttal a bíróság szerette volna lezárni a perfelvételi szakaszt, valamint az egyetem korábbi megbízott rektorát, Szabó Lajost hallgatták volna meg tanúként.

Mint arról korábban beszámoltunk, Ádámot azután rúgták ki tavaly októberben, hogy ő etikai eljárást kezdeményezett az egyetem vizsgáztatási gyakorlatával kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy egy befolyásos szülőkkel rendelkező hallgatót, akinek normális esetben meg kellett volna buknia, nemhogy vizsgára bocsátottak, de egy külön neki készített egyéni feladatsor alapján vizsgáztatták le, és engedték át. Ezután a Corvinus indított egy szabálytalansági eljárást, amelyben a vizsgabotrányt vizsgálták, ennek tapasztalatairól beszélt az eljárás első, májusi tárgyalási napján Ádám Zoltán.

A docens leginkább egy közte és a botrányban vizsgálódó bizottság tagjai közötti levélváltásról beszélt, amelyet később az egyetem kancellárja is bekért. A történetet itt írtuk le részletesebben, de a levelezés vége az lett, hogy a docenst elbocsátották állásából arra hivatkozva, hogy nem működött együtt. Ő azonban azt érezte, az egyetem vezetése végig rosszhiszeműen állt hozzá és direkt vagy betarthatatlan határidőket szabtak vagy nem válaszoltak az ügyben küldött leveleire, ráadásul nehezményezte az egyetemi keretek között szokatlan hierarchikus szereposztást is.

Miután májusban a bíróságon órákon keresztül arról volt szó, hogyan működik az e-mailek továbbítása az Outlook levelező-rendszerében, az egyetem képviselői októberben, a hétfői tárgyalási napot megelőző pénteken szakértői állásfoglalást nyújtottak be a bíróságnak. Ebben a Corvinus IT-vezetője vizsgálta a levelezést, az ügyvéd szerint pedig ezek továbbítása nem történhetett úgy, ahogy azt Ádám Zoltán mondja.

Bár a jogi képviselő nagyon óvatosan fogalmazott, és a bíróság erre vonatkozó kérdésére sem mondta ki, hogy a kirúgott docens direkt nem küldte el azokat az e-maileket, amelyeket a kancellár várt, szerinte a szakértői állásfoglalás segít eldönteni, hogy súlyos vagy enyhe fokú gondatlanságot követetett-e el Ádám Zoltán. “Ennek a per szempontjából központi jelentősége van” – tette hozzá az ügyvéd, a kirúgott docens jogi képviselője szerint azonban vannak pontatlan részek az állásfoglalásban, annak következtetéseivel pedig végképp nem értenek egyet.

Az informatikai vezető állásfoglalása hétfőn reggel a bírónő asztalán volt, Ádám Zoltánék azonban ennél később nyújtottak be újabb dokumentumokat: az egyetem képviselői 50 perccel a tárgyalás előtt kapták kézhez, a bíróság pedig a tárgyalóteremben szembesült ezekkel. Tekintve, hogy mintegy harmincoldalnyi iratról van szó, amelyekhez kapcsolódóan Ádámék kérdéseket is tettek volna fel a tanúmeghallgatásra váró Szabó Lajosnak, a bíróság közölte, akár meg is bírságolhatnák a késői benyújtás miatt. Azok ugyanis nem friss információkat tartalmaznak, csatolták például Szabó korábbi nyilatkozatait, valamint egy, az egyetem szakszervezetének zárt Facebook-csoportjában megjelent posztot, amely tavaly októberi.

“Szabó Lajosnak most megint megmondani, hogy mégsem hallgatjuk meg… Ez már nekem kellemetlen” – mondta a bírónő. Hozzátette, se neki, se az egyetem képviselőinek nem volt elég idejük rendesen felkészülni a frissen benyújtott iratokból, így azonban nem tudja lezárni a perfelvételt, így Szabót sem lehet meghallgatni. Megjegyezte, ezeket a dokumentumokat a korábbi perfelvételi előterjesztésekben is benyújthatták volna, így azonban a bíróságot, az alperest és a tanút is kellemetlen helyzetbe hozták, Ádám Zoltán ügyvédje elnézést is kért emiatt.

Azt a Corvinus jogi képviselője is megjegyezte, nem tudnak azonnal szóban reagálni az új dokumentumokra, így határidőt kértek arra, hogy ezt írásban tegyék meg, hiszen bár Szabó korábbi nyilatkozatait ismerik, a Facebook-bejegyzés tartalmát vizsgálnák. Ádám szerint ez ugyanis azt igazolja, hogy az egyetemen “anti-Ádám Zoltán-hangulat” alakult ki, elbocsátása pedig megtorlás volt, a Corvinus szerint viszont ennek törvényi feltételei nem állnak fenn. Ó, ne nagyon pakoljon le, nem tart sokáig sajnos” – mondta a bírónő az ekkor a terembe lépő Szabó Lajosnak. A korábbi megbízott rektort ugyanis már szeptemberben is beidézték, akkor azonban az egész tárgyalást el kellett halasztani, miután a bíróság nem tudott ülnököt biztosítani az alkalomra. Az ügyben november 4-ére hívták össze az érintetteket, a bírónő pedig közölte, akkor már tényleg meg fogja hallgatni Szabót, enélkül nem lesz hajlandó elhagyni a tárgyalótermet.

Forrás: HVG


Kapcsolódó cikkek

2024. október 16.

Éjjeli betörésnél a támadó leszúrása esetén a védekező jogos védelemre hivatkozhat

Az elmúlt másfél évtizedben gyökeres fordulatot vett a jogos védelem megítélése. Alapjog lett a személy, illetve tulajdona ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárítása. A büntető törvénykönyv 2013 nyarától bevezette az úgynevezett szituációs jogos védelmet, amely alapján például ha egy éjjeli lakásbetörésnél a védekező leszúrja a támadót, aki emiatt életét veszti, akkor a védekező jogos védelemre hivatkozva mentesülhet a büntetőjogi felelősség alól.