Ismét elutasította az Esterházy Magánalapítvány keresetét a Fővárosi Ítélőtábla


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Ítélőtábla szerdai ítéletében újra elutasította az Esterházy Magánalapítvány keresetét az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért indított perben – közölte a magánalapítvány.

Az Esterházy Magánalapítvány közleményében emlékeztetett, a Kúria január 19-én úgy határozott, hogy az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról meghozott jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, és a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia a pert.

Az akkori döntés indokolása szerint a másodfokon eljáró bíróság ítélete hiányos, súlyosan okszerűtlen volt és a logika szabályainak sem felelt meg – írták.

A közlemény szerint a Fővárosi Ítélőtábla szerdai ítélete újra elutasította a felperes magánalapítvány keresetét a tulajdonjogának elismerésére, „kimondva a műkincsegyüttesre a magyar állam tulajdonszerzését a kommunista államosítási szabályok alapján”.

A kommünikében idézik Czigány Balázst, az Esterházy Magánalapítvány igazgatóhelyettesét, aki elmondta: csalódottak a döntés miatt, a Kúria határozata és indoklása után nem erre számítottak. „Az ítélet nem vette figyelembe a Kúria korábbi, kötelező érvényű instrukcióit, lényegében elismételte a korábban már logikátlanság és okszerűtlenség miatt elutasított határozatot” – fogalmazott.

Czigány Balázs közölte, nem adják fel a küzdelmüket, ezért ismét felülvizsgálati kérelemmel fordulunk a Kúriához. „Minden hazai és nemzetközi fórumot készek vagyunk igénybe venni igazunk érvényesítésére” – mondta, hozzátéve: a magánalapítvány továbbra is nyitott arra, hogy peren kívül megállapodjon a magyar állammal.

Az igazgatóhelyettes hangsúlyozta: a magánalapítványnak sem szándéka, sem lehetősége nincs arra, hogy a kincseket Magyarországról elszállítsa, hiszen védettséget élveznek, magyarországi kötődésük elvitathatatlan, és ez ellentétes volna az azokat az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyező V. Esterházy Pál herceg és felesége, Esterházy Ottrubay Melinda végakaratával is.

Emlékeztettek, a magánalapítvány 2017 óta harcol azért, hogy a magyar állam ismerje el, hogy a Tanácsköztársaság idején addigi állandó őrzési helyéről elhurcolt és a fraknói várban maradt műtárgyak művészettörténeti és dologi jogi egységet alkotnak, továbbá ismerje el a magánalapítvány tulajdonjogát az előbbiekre nézve. Álláspontjuk szerint, az V. Esterházy Pál herceg által 1923-ban az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyezett műtárgyegyüttest a második világháborút követően, 1949-ben jogi okok miatt nem vette, nem vehette tulajdonba a magyar állam, noha azok ténylegesen közgyűjteményi őrizetben maradtak.

Mint írták, éltek a vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló kormányrendelet kínálta lehetőséggel. A közigazgatási eljárás végén a Miniszterelnökség azonban nem tartotta megalapozottnak a magánalapítvány restitúciós igényét.

Éppen ezért indult el, egymással párhuzamosan, a restitúciós eljárásban született döntést megtámadó közigazgatási per, illetve a tulajdonjog tisztázását hivatott polgári per. Előbbi per még folyamatban van, az utóbbiban pedig szerdán hozott újabb döntést a Fővárosi Ítélőtábla, amely ismét elutasította a magánalapítvány keresetét – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.

2024. június 13.

A gyámhatóság nem jogalkotó: hipotetikus jövőbeni kockázatokra hivatkozva nem utasítható el a melegek örökbefogadásra való alkalmassága

A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra (a kérelmező szexuális irányultságára), és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.