Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ónodi István, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség lelkésze az Alkotmánybíróságon támadta meg a Fővárosi Törvényszék azon ítéletét, amelyben elutasította az adóhatóság határozata ellen benyújtott keresetét.
Ónodi István, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) gazdasági igazgatója ez év januárjában alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. A lelkész 2020-ban felajánlotta egyháza javára az előző évben befizetett személyi jövedelemadójának egy százalékát, de a NAV 2020 novemberében hozott határozatával érvénytelenítette a felajánlását, mivel az egyház technikai száma nem szerepelt a Magyar Közlönyben közzétett listán. Fellebbezés folytán a másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta, mert szerinte az adózók az egyszázalékos felajánlásukat kizárólag a hivatalos listán szereplő, technikai számmal ellátott szervezetek javára tehetik meg.
Ónodi az adóhatóság másodfokú határozatával szemben keresettel fordult a Fővárosi Törvényszékhez, amely 2023. június 16-án kézbesített ítéletével elutasította. Ezt követően felülvizsgálati kérelmet terjesztett be a Kúriához, ám a legmagasabb bírói fórum szeptember 14-én kézbesített végzésével elutasította a kérelem befogadását.
„Szakadatlanul egyháznak minősül”
Az indítványozó az ügy előzményeként beszámolt arról, hogy az általa kedvezményezettként megjelölt vallási közösség 2012-ben, az egyházi törvény hatálybalépésével elveszítette egyházi státuszát. Álláspontja szerint a MET 2012. május 20-át követően is folyamatosan és szakadatlanul egyháznak minősül, amely technikai számra jogosult. Hangsúlyozta:
Sem az állam, sem annak valamely intézménye nem jogosult arra, hogy csorbítsa vallásszabadsághoz fűződő jogomat.
Indítványában kitért az adóhatóság felelősségére is. Amennyiben ugyanis a NAV észlelte, hogy az egyházat nincs lehetősége visszamenőlegesen technikai számmal ellátni, a döntéshozatalt megelőzően köteles lett volna a jogalkotó felé jelezni a fennálló Alaptörvény-ellenességet.
Megsemmisítés visszamenőleges hatállyal
Szerinte az állam annak eldöntésére sem jogosult, hogy egy konkrét esetben a vallás egyéb módon történő gyakorlásának minősül-e az egyház javára rendelkezés. Felajánlásával vallási meggyőződésének, hitének kívánt eleget tenni, azonban a támadott bírósági döntések megakadályozták vallásgyakorlásában.
Megítélése szerint a bíróságok figyelmen kívül hagyták a 6/2013 (III. 1.) AB-határozatot, és megsértették az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében foglalt vallásszabadsághoz való jogát, mert
a hivatkozott alkotmánybírósági döntést követően nem lehet kérdéses a vallási közösség egyházi státusza visszamenőlegesen sem, így a technikai szám is megillette volna a kérdéses időszakban.
Ónodi szerint az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal semmisítette meg az egyházi törvény több rendelkezését, és kimondta, hogy a vallási közösség az egyházi jogállását nem veszítette el, ugyanakkor a jogalkotó által előidézett Alaptörvény-ellenes helyzet mai napig nem rendeződött.
Nem öttagú tanács dönt
Az alkotmányjogi panasz 2024. január 5-én érkezett meg a Donáti utcába. Az indítványt először a 2. öttagú tanács (Czine Ágnes tanácsvezető, Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária, Márki Zoltán és Schanda Balázs) tárgyalta június 4-én. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy három héttel később már az Alkotmánybíróság teljes ülése elé került az alkotmányjogi panasz, majd a hathetes nyári ítélkezési szünet utáni első, szeptember 10-i teljes ülés napirendjére.
Forrás: Index
A gazdaság újbóli lendületbe hozása mellett a Kormány célul tűzi ki, hogy a konjunktúra helyreállítása bevonó jellegű legyen, a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön belőle, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások.
A Fővárosi Törvényszék 2024. október 15-én meghozott döntésével ismételten megsemmisítette a Déli körvasút építése kapcsán kiadott környezethasználati engedélyt. Az ítéletben megállapította, hogy a 381/2023. Kormányrendelet rendelkezéseinek téves értelmezése folytán nem az eljárásra illetékes Pest Vármegyei Kormányhivatal (II. rendű alperes), hanem a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal (I. rendű alperes) járt el az ügyben, ezért az illetékesség hiányában meghozott jogszabálysértő döntést megsemmisítette a törvényszék és új eljárás lefolytatását rendelte el.
Az Európa Tanács új szabályokat fogadott el, melyek célja, hogy javítsák annak a több mint 28 millió munkavállalónak a munkakörülményeit, akik digitális munkaplatformokon keresztül vállalnak munkát az EU-ban.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
