Ítélet született az „étolaj-áfás” ügyben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Törvényszék 2019. március 13-án kétrendbeli befolyással üzérkedés bűntettében bűnösnek találta, ezért – halmazati büntetésül – 2 év, végrehajtásában 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, valamint a bűnügyi költségek megfizetésére kötelezte a sajtóban kitiltási botrányként elhíresült ügyben megvádolt személyt. Jelen döntés megismételt eljárásban született, ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla – az általa megállapított ellentmondások tisztázása érdekében – 2017. április 5-én hatályon kívül helyezte az FT korábbi elsőfokú határozatát.
A ma született ítélet szerint a vádlott egy találkozón ajánlatot tett egy külföldi agrár- és élelmiszeripari társaság tanácsadójának, akivel már korábbról ismerték egymást. Az ajánlat értelmében a kormány kétmilliárd forintért cserébe hajlandó lett volna stratégiai partnerségi megállapodást kötni a társasággal, az étolaj terméket terhelő áfa kulcsát lecsökkentette volna 27%ról 5%-ra, valamint a külföldi cég egyik versenytársának járó 16 milliárd forint összegű, általa jogszerűen visszaigényelt áfát visszatartották volna. Az ajánlat szerint a kétmilliárd forintot egy ismert személyhez kötődő alapítvány, illetve egy cég részére kellett volna kifizetni.
Indokolása kezdetén a bíróság felhívta a figyelmet a korrupciós bűncselekmények azon specialitásaira, amelyek más cselekménytípusoktól markánsan megkülönböztetik őket. Így például a korrupcióhoz kapcsolódó bűncselekmények esetén a hatóságoknak és a bíróságnak számolnia kell azzal, hogy az érintettek egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek, hang- és kamerafelvétel általában nem készül, s írásbeli bizonyíték sem áll rendelkezésre a vitatott esetre vonatkozóan. Az előzőekből következik, hogy a bíróságnak most is abban kellett állást foglalnia, hogy szavahihetőnek tartja-e a koronatanút, akivel kapcsolatban a vádlott azt nyilatkozta: félreértette az ajánlatát, s vele kapcsolatban szándékosan valótlanságokat állít.
[box title=”ÁFA-KALAUZ előfizetés” style=”soft” box_color=”#007ac3″ radius=”0″]
Havonta megjelenő, 16 oldalas szaklapunk jól hasznosítható gyakorlati ismereteket és elengedhetetlen információkat nyújt a felmerülő áfaproblémák gyors megoldásához és a szakmai kérdések megválaszolásához.
További információ >>[/box]
A bíróság részletes indokolása szerint a vádlott félreértett ajánlatra vonatkozó védekezése épp úgy alaptalan feltételezés, mint az, hogy a tanú szándékoltan tett volna valótlan állításokat a vádlottal kapcsolatban. A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a tanú korábbi cselekedetei, valamint az általa az eljárás során előadottak épphogy a vele egyébként jó kapcsolatban lévő vádlott tettének védelmét szolgálták.
A bíróság a koronatanú szavahihetőségét, s ezáltal döntését három tényezőre alapozta. Egyrészt arra, hogy a koronatanúnak az eljárás folyamán nem állt érdekében a vádlott ellen vallani, abból ugyanis semmiféle előnye nem származott, a vádlottal nincs ellenséges viszonyban. Másrészt arra, hogy a többi tanú vallomása is a koronatanú által elmondottakat támasztotta alá. Harmadrészt pedig az okirati bizonyítékokra. A bíróság indokolásában kitért arra is, hogy a vádlott által átadott korrupciós üzenet valóságtartalma a büntetőeljárás során nem nyert kétséget kizáró módon bizonyítást.
A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, az időmúlást, valamint azt, hogy 2 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. A bíróság a súlyosító körülmények között hangsúlyozta azt, hogy az ügy negatív hatást gyakorolt az országimázsra.
A döntés nem jogerős: a vádlott felmentésért, az ügyészség pedig súlyosításért fellebbezett.
