Izsák Balázsnak és Dabis Attilának kedvez a főtanácsnoki vélemény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felperes Izsák Balázsnak és Dabis Attilának kedvez az Európai Unió luxembourgi bírósága főtanácsnokának a véleményezése abban a perben, amelyet az Európai Bizottság ellen indítottak a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésük bejegyzésének az elutasítása miatt.

Paolo Mengozzi főtanácsnokot a másodfokon eljáró bíróság kérte fel az ügy megvizsgálására. A főtanácsnok terjedelmes véleményezését – melyben Izsák és Dabis fellebbezésének az elfogadását javasolja – csütörtökön hozta nyilvánosságra honlapján az Európai Bíróság.

Mengozzi azt javasolta, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Törvényszéken alapfokon hozott ítéletet, és semmisítse meg az Európai Bizottság 2013 júliusában hozott határozatát, melyben az EB elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét. A főtanácsnok azt is javasolja, hogy a bíróság ruházza az Európai Bizottságra a perköltségek kifizetését, a perhez a felperesek oldalán csatlakozó Magyarország, illetve az alperes oldalán csatlakozó Szlovákia és Románia pedig fizesse a perköltségek ráeső részét.

Izsák Balázs az MTI-nek adott nyilatkozatában örömteli fordulatnak nevezte a főtanácsnoki véleményezést. Hozzátette: luxembourgi peres ügyekben jártas jogászok arról tájékoztatták, hogy nem tudnak olyan esetről, amikor a bíróság ne vette volna figyelembe az ítélet megfogalmazásakor az általa felkért főtanácsnok szakvéleményét. Hozzátette: ha az ítélet a szakvéleményt követi, akkor visszakerül az ügy az Európai Bizottsághoz, melynek immár a pereskedés során felhozott érvek ismeretében kell ismét mérlegelnie, hogy bejegyzi-e a polgári kezdeményezést.

A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői azt javasolták, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítené.

Az Európai Bizottság 2013 júliusában azonban úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem jegyezte be a kezdeményezést. Így el sem kezdődhetett az egymillió támogató aláírás összegyűjtése. A bizottsági határozatot a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és külügyi megbízottja: Izsák Balázs és Dabis Attila támadta meg az EU luxembourgi bíróságán, de a 2016 májusában kimondott elsőfokú ítélet az EB-nek kedvezett. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Törvénymódosítás: a büntetett előéletűek nem vezethetnek taxit
2020. július 3.

Tizenhárom közlekedési törvényt módosított pénteki döntésével az Országgyűlés. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kezdeményezett változtatások egyebek mellett lehetővé teszik a büntetett előéletű taxisok kiszűrését a piac tisztítása, az utasok védelme érdekében.

Fontos változások a Kúrián
2020. július 3.

Fontos változások a Kúrián

Számos tapasztalattal járt a járványügyi veszélyhelyzet a bíróságokra és a Kúriára nézve is – mondta dr. Darák Péter a Kúria 2020. első félévét záró sajtótájékoztatón 2020. július 1-én, Budapesten. A Kúria elnöke hangsúlyozta, ezentúl szélesebb körben lesz mód a bíróságon kívüli munkavégzésre. Kiemelte, a Kúria törvénymódosítást kezdeményez, hogy csökkenjen a (nyilvános) tárgyalások száma. Polgári perek esetében főszabály szerint a Kúria továbbra is tárgyaláson kívül bírálja el a felülvizsgálati kérelmeket, tárgyalást akkor tartanának, ha az eljáró tanács azt indokoltnak tartja. Közigazgatási ügyekben pedig akkor tartanának tárgyalást, ha azt a fél kérelmezi és a tanács indokoltnak tartja.