Jelentés az ügyvédi irodák lehallgatásáról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A BÜK elnöksége április 4-i ülésén elfogadta az ügyvédi irodák lehallgatásával kapcsolatosan tavaly kijelölt vizsgálóbizottság jelentését – írja a Bük Hírlevél. Egyidejűleg az európai joggyakorlatról szóló további vizsgálat folytatását határozta el. 

Számos formális és informális bejelentés érkezett, a legtöbben nevük és a konkrét háttér elhallgatását kérték – olvasható a BÜK Hírlevélben. A hatósági jogellenességet tényszerűen konkrétan leíró, visszaellenőrizhető, vagy bizonyíthatóság esélyét felvető tapasztalat elenyésző volt. Egy ilyen bejelentés nyomán viszont feljelentés is történt a sérelmet szenvedő ügyvédje közreműködésével. Összegzés a beérkezett, eltérő információkról: 

– Egyes ügyvédeknél történt jogszerű eljárásban lehallgatás. Az érintett irodák erről eljárásrendszerűen értesültek, panaszra, jogszerűtlen eljárás kifogásolására nem találtak okot. 
– Az ügyvéddel szemben bűnelkövetési gyanú miatt folyt titkos adatgyűjtés. (Ez jogszerű hatósági eljárás.)
– Volt, hogy a lehallgatás a megfelelő szintű engedély nélkül indult, de közben azt a hatóság beszerezte. A kolléga panaszolta, hogy a hatóság nem megfelelő tényállás alapján eszközölt ki engedélyt, és birtokába került más, a lehallgatás tárgyával nem összefüggő információ, ügyvédi titok is és nincs tudomása annak megsemmisítéséről. (Ez egyébként jogszabályi előírás, aminek a hatóság protokollszerűen eleget tesz.) 
– A bejelentő NAV-os ügyekkel összefüggő telefonbeszélgetéseiben “visszhangos” hatást észlelt, másoknál nem. 
– Egy ügyvédnek a válófélben lévő férje mutatott be a leírt telefonbeszélgetéseiből egy válogatást. 
– Az ügyvédi irodában mikrofont, “technikát” találtak, eredete nem volt felderíthető. 
– Olyan “technika” kihelyezés történt, ahol “kint felejthették” az eszközt, ami feltehetőleg tovább működött, mint arra engedély volt. A korábban állami szolgálatban és ilyen területen dolgozott ügyvéd kolléga szerint előfordulhat, hogy a kihelyező az ilyen eszközt egyszerűen leselejtezteti. A feltételezés szerint a felettes vagy nem tud róla, vagy becsukja a szemét.
– A nyomozószervek által feltett kérdésekben, esetleg az aktában bentfelejtett anyagokban olyan információk voltak, amiről az ügyvéd szerint csak az irodában, vagy telefonon folytatott ügyvéd-ügyfél kommunikációban volt, vagy lehetett előzmény. 
– Van olyan ügyvéd aki együttműködik a hatósággal az irodájában foganatosítandó lehallgatásban (rendőrspicli).

Titkos adatgyűjtés a büntetőeljárásban
Kis László kötete a büntetőeljárás egy nagyon vékony, ám annál szerteágazóbb kérdésének, a titkos adatgyűjtésnek próbálja felfedni minden vonulatát. További információ és megrendelés >>

Az elnökség a jelentést továbbította a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéhez. Javasolta, hogy a rendszeres jogsérelmi tárgyú kommunikációban kezdeményezze a legfőbb ügyésznél az erre vonatkozó ellenőrzések gyakoriságának fokozását. Kezdeményezze a hatóságoknak a birtokukba jutott ügyvédi titkok megsemmisítése hatékonyságát javító jogszabálymódosítások elvégzését – olvasható a hírlevében.

 

 

---