Jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az eredetileg meghatározott műszaki tartalmat meghaladó munkák pótmunkának nem tekinthetők.
Az alperes mint beruházó, az érintett kerületi önkormányzat, valamint a felperes és két másik gazdasági társaság egy bevásárlóközpont megépítése érdekében ötoldalú megállapodást kötöttek, amelyben az alperes különböző infrastruktúra-fejlesztési munkák elvégzését ingyenesen vállalta. A beruházás megvalósítása során ugyanakkor az alperes ezt meghaladóan további, a felperes tulajdonát képező metróvégállomás átépítésével járó munkákat is elvégzett.
Az alperes viszontkeresetében a metróvégállomás fejépületének értékét növelő beruházásra tekintettel a felperesnek a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésére kötelezését kérte.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróságnak a viszontkeresetnek részben helyt adó ítéletét helybenhagyta. Kiemelte, hogy az említett ötoldalú megállapodás atipikus szerződésnek minősült, és az abban meghatározott műszaki tartalmon túli, a viszontkereseti követelés alapjául szolgáló építési munkák nem tekinthetők pótmunkának.
Ehhez képest a felperes nem bizonyította azt a tényállítását, hogy a felek ráutaló magatartása folytán az ötoldalú megállapodás ingyenessége e munkákra is kiterjedt. Az alperes ezért az igényét a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alapján érvényesíthette, és megalapozottan követelte a felperesnél mint a metróvégállomás tulajdonosánál bekövetkezett gazdagodás visszatérítését.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Rámutatott arra, hogy a másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott eljárási szabálysértések nélkül hozta meg a jogerős ítéletét: a felperes fenti tényállítása bizonyítatlanságának következményeit helyesen alkalmazta, az indokolási kötelezettségét teljesítette, és a jogerős ítélet okszerűtlen bizonyítékmérlegelést nem tartalmazott.
Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság az ötoldalú megállapodást helyesen minősítette atipikus szerződésnek, és helyesen állapította meg azt is, hogy a viszontkeresetben megjelölt, az eredetileg meghatározott műszaki tartalmat meghaladó munkák pótmunkának nem tekinthetők.
Utalt továbbá arra, hogy külön felülvizsgálati támadás hiányában a másodfokú bíróságnak a jogalap nélküli gazdagodás egyéb feltételeinek fennállásával, és a visszatérítendő gazdagodás mértékével összefüggő jogi indokainak helytállóságát nem vizsgálhatta.
(kuria-birosag.hu)
