Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) állampolgári bejelentés érkezett arról, hogy a „Komáromban a Momentum” elnevezésű politikai rendezvényen a résztvevőkről jogellenes módon készítettek egyedi azonosításra alkalmas fényképfelvételeket.
A NAIH állásfoglalása szerint a fényképeket készítő személy a résztvevőket több szögből is lefényképezte mobiltelefonjával. A Momentum egyesület egyik tagja megkérdezte a jogellenes felvételeket készítő fotóstól, hogy milyen célra kívánja felhasználni a fényképeket, azonban a felvétel készítője nem válaszolt, ezért az egyesület tagja felszólította őt, hogy kérjen engedélyt a jelen lévő személyektől a felvételek készítésére. Erre a felszólításra Ön annyit válaszolt, hogy „azt fotóz le, akit akar”.
[multibox]
A NAIH a fenti tényállással kapcsolatos állásfoglalásában hivatkozott a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényre és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényre (Ptk.) és tájékoztatta a felvételeket készítő személyt, hogy elsősorban a sajtó munkatársai, fényképfelvételeket (tömegfelvételt) készíthetnek, és beszámolhatnak a nyilvános rendezvényekről. Ezeket a felvételeket a sajtó az érintettek személyiségi jogaira figyelemmel nyilvánosságra hozhatja.
A rendezvényekről a magánszemélyek is készíthetnek fényképfelvételeket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) és a Ptk. rendelkezéseinek betartásával.
A fényképek készítését a Ptk. 2:48. § (1) bekezdése úgy szabályozza, hogy a „képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.” A Ptk. ezen rendelkezése összhangban van az Infotv. előírásaival, amely az adatkezeléshez (például a fénykép készítéséhez) az érintett hozzájárulását követeli meg.
A NAIH kiemeli, hogy az esemény egy politikai rendezvény volt, ezért a résztvevők jelenlétére vonatkozó információk az Infotv. szerint politikai véleményre vonatkozó különleges adatnak minősülnek, amely adatok kezeléséhez az érintett írásbeli hozzájárulása szükséges.
A Hatóság állásfoglalásában kitér a fénykép készítésének körülményeire, valamint megjegyzi, hogy a politikai rendezvények készített, a résztvevők egyedi azonosítását lehetővé tevő fényképek készítése és tárolása nem egyeztethető össze az Infotv. rendelkezéseivel. A hatóság megjegyzi, hogy sok esetben olyan további adatkezelések kapcsolódhatnak a fénykép készítéséhez, amelyek súlyosan sértik az érintettek információs önrendelkezési jogát és magánszféráját (például más személyes adatokkal való összekapcsolás, a különleges adatokból adatbázis készítése, az adatok továbbítása más személyeknek és negatív listázás).
Az adatvédelmi hatóság gyakorlata szerint a politikai véleménye miatt nem sérülhet senkinek a személyes adatok védelméhez fűződő joga. A hatóság hivatkozik korábbi döntésére, amikor a miniszterelnököt kifütyülő tömegről készült felvételek alapján egyes napilapok pontosan megjelölték, hogy kik voltak a tüntetés hangadói. Egy másik esetben a NAIH a „Provokátorfigyelő” elenevezésű kezdeményezést találta jogsértőnek, amely során egy e-mail címen lehetett bejelenteni a provokátornak minősített személyek adatait.
(naih.hu)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
