Jogellenesen hiúsult meg az örökbefogadás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ombudsman jelentése szerint jogellenes volt egy pécsi leszbikus nő örökbefogadási kérelmének elutasítása.


Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az ombudsman a tisztességes eljáráshoz való jog és az egyenlő bánásmód sérelmét állapította meg egy azonos nemű párkapcsolatban élő ember örökbefogadási ügyének vizsgálata során.

Székely László szerint a gyermekvédelmi gyám önkényesen döntött, a gyámhatóság pedig mulasztott. Az ombudsman a szaktárca intézkedését is kezdeményezte az örökbefogadás egyes szabályainak felülvizsgálata érdekében.

A panasz szerint a már „barátkozási szakban” lévő örökbefogadás folyamata vélhetően azért hiúsult meg, mert örökbefogadásra korábban alkalmasnak talált jelölt nyíltan vállalta, hogy meleg és ilyen élettársi kapcsolatban él. A panaszost képviselő jogvédő szervezet szerint az eljárás nem volt jogszerű. 

Az ombudsman is azt állapította meg, hogy „a gyermekvédelmi gyámi kérelmet érdemi indoklás és jogalap nélkül, az eljárás kései szakaszában vonták vissza”, ami nem felelt meg a hatályos jogszabályoknak – tartalmazza közlemény.

A vizsgálat feltárta, hogy a gyámhatóság a jogsértést nem észlelte, a visszavonást tudomásul vette, a panaszos kérelmét pedig alaki okból utasította el. 

A biztos arra is kitért, hogy az örökbefogadási eljárás megszakadása – a barátkozás és a közösen eltöltött idő miatt – bizonyíthatóan megviselte az összes érintettet, mindenekelőtt a kisgyermeket.

A jelentésben az is szerepel, hogy az illetékes szakszolgálat először megállapította az örökbefogadó alkalmasságát, a visszavonást kimondó döntésében pedig semmilyen tartalmi érv vagy indok nem hangzott el arról, hogy az örökbefogadó párkapcsolata, körülményei vagy életvitele a gyermek jogait, érdekeit sértené. A magyarázat teljes hiánya, a gyámhatósági eljárás és döntés sértette a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

 

Az ombudsman áttekintette az örökbefogadási eljárásra vonatkozó preferencia-előírásokat is. Eszerint az örökbefogadásnál előnyt élveznek a belföldiek a külföldiekkel szemben, a helyben lakók az ország más részein élőkkel szemben, valamint a házaspárok az egyedülállókkal szemben. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a feltételrendszer indokolatlanul párhuzamos, és az elemeit nem ugyanaz a jogszabály rögzíti; a helyzet sérti a jogbiztonságot és önkényes hatósági jogalkalmazásra ad lehetőséget.

Az ombudsman szerint gyermekjogi érvek szólnak amellett, hogy az örökbefogadó szülő kiválasztása során a helyben lakás legyen – a belföldiség mellett – a másodlagos preferenciaszempont, nem pedig a házaspárok előnybe részesítése.

Mindezek alapján az alapjogi biztos kezdeményezte, hogy az emberi erőforrások minisztere tekintse át a preferenciaszabályok ellentmondásait, és kezdeményezze egyértelműsítésüket. Az ügyben szereplő gyámhivatal és kormányhivatal vezetőit felkérte, hogy a jövőben az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát és a gyermek legjobb érdekének védelmét szem előtt tartva, a jogszabályok keretei között járjanak el.

A megyei szakszolgálat igazgatójának az alapvető jogok biztosa javasolta, hogy fontolja meg a megyében dolgozó gyermekvédelmi gyámok gyermekjogi-alapjogi továbbképzését – tartalmazza a közlemény.

A panaszos jogi képviseletét ellátó civil szervezet, a Háttér Társaság arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az érintett egy pécsi leszbikus nő.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.