Jogerős az MNB Questor-bírsága


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elutasították a Quaestor-vezér keresetét, így a jegybank 20 milliós bírsága jogerőre emelkedett.


A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság március 27-én kihirdetett ítéletében elutasította T. Csaba keresetét, amelyben kérte a Magyar Nemzeti Bank határozatának a felülvizsgálatát – közölte lapunkkal a Fővárosi Törvényszék.

A Magyar Nemzeti Bank 2015 márciusában célvizsgálatot rendelt el a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél (Társaság). Ennek eredményeképpen 2016. július 22-én meghozott határozatában megállapította T. Csaba, mint a Társaság volt igazgatósági tagjának, valamint a társaság volt ügyvezetőjének a személyes felelősségét a társaság vizsgálata során feltárt súlyos szabálytalanságokért – ügyfélpénzek jogtalan kezelése, valótlan felügyeleti adatszolgáltatás, vizsgált időszaki beszámolók valótlansága – és kötelezte 20 millió forint összegű bírság megfizetésére.

A felperes a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett keresetében a közigazgatási per tárgyalásának felfüggesztését kérte a vele és társaival szemben folyó büntetőper jogerős befejezéséig. A keresetét azzal indokolta, hogy a felügyeleti hatóság a tényállást nem tisztázta, figyelmen kívül hagyta ugyanis az igazgatósági tagok és az ügyvezetők között érvényesülő munkamegosztást, illetőleg azt a tényt, hogy T. Csaba a vizsgált időszakban semmilyen módon nem vett részt Társaság operatív irányításában. Azt sem vette figyelembe, hogy a Társaság a jogszabályoknak megfelelő, mindenre kiterjedő, naprakész belső szabályzatokkal rendelkezett. Következetesen állította, hogy nem tudott az alperes által feltárt szabálytalanságokról.

E-peres kérdés-válasz szolgáltatás

Kérje szakértőnk segítségét, ha kérdése van az e-peres eljárásról!

Ügyfélkapu, Perkapu, Hivatali kapu * Dokumentumok érkeztetése * Bírósági portál * Formanyomtatványok * Beadvány hitelesítése * Illeték megfizetése

További információ >>

A bíróság a keresetet elutasító ítéletének szóbeli indokolásában hangsúlyozta, hogy közigazgatási perben eljáró bíróság keresettel támadott felügyeleti határozat jogszerűségével kapcsolatban foglal állást. A Magyar Nemzeti Bank a keresettel támadott határozatában megállapította, hogy T. Csaba, mint a Társaság igazgatóságának elnöke, tagja és ügyvezetője megsértette a befektetési vállalkozásokra vonatkozó jogszabályban a vezető tisztségviselőkre vonatkozóan meghatározott felelősségi szabályokat. A jogszabály szerint az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjának általános felelőssége van a befektetési vállalkozás prudens, a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak megfelelő működéséért, így a felperesnek, mint az igazgatóság elnökének és tagjának, függetlenül a vezetők között érvényeső munkamegosztás tényétől, fennáll az általános felelőssége a felügyeleti hatóság által feltárt súlyos szabálytalanságok tekintetében. Azt, hogy a Társaság rendelkezett belső szabályzatokkal, sem a hatóság, sem a bíróság nem vitatja, de ezeknek a gyakorlatban is érvényesülniük kellett volna, ugyanis önmagában a szabályzatok megléte nem elegendő a jogszabályban előírtaknak való megfeleléshez. A felügyeleti eljárás során tanúk meghallgatására került sor és több tanú vallomása alapján megállapítható, hogy a felperesnek tudomása volt a határozatban megállapított szabálytalanságokról.

A bíróság hangsúlyozta, hogy a felperesnek a személyes felelősség alóli mentesüléséhez a közigazgatási perben azt kellett volna bizonyítania, hogy mindent megtett a szabálytalanságok kiküszöbölése érdekében és fellépett a tudomására jutott szabálytalanságok ellen, illetve azokat jelezte a felügyeleti hatóság felé. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján nem kötelezhető bírság megfizetésére, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az ilyen tisztséget vagy az adott munkakört betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható, azonban a felperes e körben sem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének. A bíróság szerint a bírság kiszabása és annak mértéke is törvényes volt.

A per tárgyalásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasító döntését azzal indokolta, hogy a felperes büntetőjogi felelőssége nem előkérdése a közigazgatási pernek tekintettel arra, hogy a közigazgatási jogi felelősség független a büntetőjogi felelősségtől.

Az ítélet jogerős – olvasható a törvényszék közleményében.

Az adatvédelem jelene a jövő szemléletében

2017.04.25.

Témák:

Az Adatvédelmi Rendelet újdonságai

A marketing célú adatkezelés főbb kérdései és jövőbeli kihívások

Adatkezelés a követeléskezelési tevékenység során

A munkahelyi adatkezelések alapvető követelményeiről

Március 15-éig kedvezményesen jelentkezhet a képzésre!

További részletek >>


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.