Jogerős: nő is vezethet kukásautót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Esélyegyenlőségi ügyben döntött a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.


A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság esélyegyenlőség ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben elutasította a felperes békéscsabai cég keresetét. A felperes az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozatát támadta meg, amelyben a hatóság megállapította, hogy a cég az általa meghirdetett állásra jelentkező nővel szemben a női nemhez tartozása miatt közvetlen, hátrányos megkülönböztetést alkalmazott és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

A nő 2015 márciusában az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz benyújtott panaszában azt sérelmezte, hogy a békéscsabai cégnél jelentkezett egy Békés Megyei Hírlapban közzétett, hulladékszállító járművezető álláshirdetésre, a személyes megbeszélésen azonban elutasították, azzal az indokkal, hogy a pozícióra nőket nem alkalmaznak, jóllehet az álláshirdetésben nem volt utalás arra, hogy csak férfi munkaerőre tartanak igényt. A nő ekkor megjegyezte, hogy ennél a cégnél már 9 éve is hasonló indokkal utasították el a jelentkezését, annak ellenére, hogy a kiírásnak megfelelő képesítéssel rendelkezett. A cég vezetése mindezt nem vitatta, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy ez egy hagyományosan férfiak által végzett munka, amely sok kosszal, porral, fertőzésveszéllyel jár. A tárgyi feltételeket is ennek megfelelően alakították ki: nincs női öltözőjük, zuhanyzójuk, és mellékhelyiségük, ezeket tehát nem tudják biztosítani egy női dolgozónak.

XIII. Magyar Munkajogi Konferencia

 

Előjelentkezési akció!

Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.

 

További információ és jelentkezés >>

A cég az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak tett jognyilatkozatában kifejtette, hogy a fentiek okán valóban csak férfiakat alkalmaznak a meghirdetett munkára, valamint közölte, azért nem tudja biztosítani a megfelelő tárgyi feltételeket, mert likviditási helyzete miatt ezek bővítésére anyagi forrásokkal nem rendelkezik. Ezért egyszerűbb csak férfiakat alkalmaznia. Mindezekre figyelemmel született meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozata, amelyben megállapította, hogy a cég az álláshirdetésre jelentkező nővel szemben női nemhez tartozása miatt közvetlen, hátrányos megkülönböztetést alkalmazott és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A hatóság ezért megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és 100.000 forint bírság megfizetésére kötelezte a céget.

A határozat indokolása szerint a felperes a gyakorlatát következetesen, hosszú évek óta alkalmazza, ami önkényes és indokolatlan, mert a női öltöző, WC, zuhanyzó kialakítása nem a munka természetével vagy jellegével van összefüggésben, hanem a munkafeltételek biztosításával. Ezen az alapon azonban nem tehető különbség férfiak és nők között, és nem tagadható meg a női munkaerő alkalmazása azon a jogcímen, hogy a munkáltató anyagi források híján nem tudja biztosítani a biztonságos és egészséges munkavégzéshez szükséges körülményeket. A határozattal szemben a a békéscsabai cég mint felperes keresetet terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, amelyben kérte az Egyenlő Bánásmód hatóság mint alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására való kötelezését. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság változatlan formában fenntartotta a határozatában rögzítetteket, és kérte a felperes keresetének elutasítását. A bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolásában a bíróság megállapította, hogy az alperes Egyenlő Bánásmód Hatóság sem anyagi, sem eljárási jogszabálysértést nem követett el döntése meghozatala során, az mindenben megalapozott. Az ítélet jogerős. 


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.