Jogsértő a magyar nemzetiségi választási rendszer a strasbourgi bíróság szerint

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több gond is van a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó részével – állapította meg friss ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely két nemzetiségi szavazónak igazat adva elmarasztalta Magyarországot, és a jogsértő törvényi keretek megváltoztatását írta elő.

Magyarországot elmarasztaló ítéletet hozott nemrég a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága, megállapítva, hogy sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a magyar választási rendszer azon része, amely a kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozza.

A bírósági ítélet szerint aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazni kívánóknak le kell mondaniuk a pártlistásra szavazásról. Megállapítja az ítélet azt is, hogy sérül a választás titkosságához való jog a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás lehetősége miatt, ráadásul a nemzetiségi lista zárt lista, amely nem biztosít lehetőséget a választói akarat valódi kifejezésére. Az ítélet megállapítja továbbá azt is: alapvető jogkorlátozást jelent, hogy a 13 magyarországi kisebbség nagy részének, a 13-ból 11-nek a kis létszáma miatt matematikai esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon.

“Amire ez a rendszer ki van találva, arra pont nem jó” – foglalta össze a problémákat a hvg.hu-nak az egyik felperes, Bakirdzi Kalliopé, aki a görög nemzetiség tagjaként szembesült azzal, hogy milyen igazságtalan a jelenlegi kisebbségi választási rendszer. Kezdve rögtön azzal, hogy ha valaki a nemzetiségi listára kíván szavazni, az regisztráció után megteheti, de ezzel automatikusan elveszíti a pártlistára szavazás jogát, pártpreferenciáját pedig így nem tudja kifejezni.

A választáson az országos nemzetiségi önkormányzatok egy-egy listát állíthatnak, amire csak úgy lehet szavazni, ha az adott nemzetiséghez tartozó szavazó felveteti magát a nemzetiségi névjegyzékbe. Így viszont nem szavazhat párt országos listájára, csak a nemzetiségi listára (a lakóhelye szerinti egyéni képviselőjelöltre viszont igen). A 13 elismert hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozók így 2014 óta – kellő számú választó és szavazat esetén – kedvezményes módon képviselőket választanak, vagy nemzetiségi szószólót küldhetnek a Parlamentbe.

A további anomáliákról és a jogesetről ITT olvashat részletesen.

Forrás: HVG

---