Jogsértő a valutabejelentési szabály


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sérti az uniós jogot az a szankciórendszer, amelyet Magyarország alkalmaz azokkal szemben, akik az Európai Unió külső határának átlépésekor elmulasztják bejelenteni, hogy sok készpénz van náluk – mondta ki az Európai Bíróság.


A luxembourgi székhelyű bíróság szerint ellentétes az uniós joggal az a jogszabály, amelynek alapján a magyar hatóságok a határátlépéskor a be nem jelentett készpénz 60 százalékának megfelelő összegű bírságot szabnak ki. A bírság összege ugyanis nem arányos a jogsértés súlyával, amely a 10 ezer euró vagy azt meghaladó összeg birtoklásáról való nyilatkozattételi kötelezettség megsértéséből áll – olvasható az ítélet szövegében.

Az ügy egy Szerbiából Magyarországra beutazó lengyel férfi esete alapján indult, aki különféle valutákban több mint 40 millió forintnak megfelelő készpénzzel lépte át a határt, de ezt nem jelentette a hatóságoknak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az uniós jogból a magyar jogrendbe átültetett szabályoknak megfelelően az összeg 60 százalékát kitevő bírságot szabott ki a férfira, aki szerint ez nincs arányban az elkövetett jogsértéssel és a szankció céljával.

A jogellenes készpénzforgalom megelőzése céljából egy uniós rendelet előírja, hogy az Európai Unió külső határát átlépő bármely természetes személy, aki 10 ezer eurót vagy azt meghaladó értékű készpénzt tart magánál, köteles erről az összegről a határátlépés helye szerinti tagállam hatóságának nyilatkozni. Ennek a nyilatkozatnak tartalmaznia kell többek között a készpénz származását és tervezett felhasználását. A rendelet értelmében a tagállamoknak a nyilatkozattételi kötelezettség megsértése esetén alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell bevezetniük.

Jogtár csoport a Facebookon

Jogtárasok klubja néven új csoportot indítottunk a Facebook közösségi oldalán. A csoportban igyekszünk válaszolni a kérdésekre, információkat, praktikákat és hasznos tanácsokat megosztani. Emellett a felhasználóknak lehetősége adódik, hogy egymás között is megosszák tapasztalataikat.

Csatlakozzon Ön is hhozzánk >>

A nyilatkozattételi kötelezettség megsértése esetén kiszabható bírságok összege Magyarországon a be nem jelentett készpénz összegének nagyságától függ. A magyar jog az 50 ezer eurót meghaladó összegű be nem jelentett készpénz esetén ezen összeg 60 százalékának megfelelő bírság megfizetését írja elő.

A csütörtökön kihirdetett ítéletében a bíróság legelőször is emlékeztet arra, hogy a rendeletben előírt nyilatkozattételi kötelezettség megsértése esetén a tagállamok hatáskörébe tartozik a számukra megfelelőnek tűnő szankciók megválasztása. A törvényszék ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tagországoknak e hatáskörüket az arányosság elvét tiszteletben tartva kell gyakorolniuk.

Figyelembe véve azt, hogy az érintett jogsértés kizárólag a nyilatkozattételi kötelezettség megsértéséből áll, az 50 ezer eurót meghaladó összegű be nem jelentett készpénz esetén az ezen összeg 60 százalékát kitevő összegű bírság nem arányos. Az ilyen bírság ugyanis meghaladja azt a mértéket, amely a kötelezettség betartásának és a rendelet által követett célok megvalósításának biztosításához szükséges – mondta ki a bíróság.

(MTI)

Próbálja ki az Ügyvéd Jogtárat!

Most két hétig ingyen használhatja az Ügyvéd Jogtár teljes tartalmát és csaknem valamennyi funkcióját: Több mint 150 000 döntvény, több mint 1500 iratminta és több mint 40 időgépes kommentár. Változásfigyeltetés és ügyfélbarát kezelőfelület.

Kipróbálom >>


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.