Jogsértő volt az MTVA-t őrző biztonsági őrökről készült képfelvételek nyilvánosságra hozatala


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAIH szerint az „ellenségnek” tartott személyek cselekményeire nem lehet válasz jogsértés megvalósítása, nevezetesen a személyes adatok gyűjtése, továbbítása és jogellenes nyilvánosságra hozatala.

Panaszbejelentés érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH)) az egyes MTVA munkavállalókról készült képfelvételek legnagyobb közösségi oldalon történő, „negatív értékítéletet közvetítő, feltehetően fenyegetési céllal történő közzétételével kapcsolatban”. Az ügyben NAIH eljárást indított. Az érintett személyek (adatalanyok) személyes adatainak védelméhez fűződő joga érvényesülésének érdekében az a NAIH az alábbiakra hívja fel a figyelmet:

A szabad véleménynyilvánítás joga bárkit, bármely fórumon megillet, azonban ezen alapjog gyakorlása nem eredményezheti más alapjog megsértését. A személyes adatok kezelésére vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezéseket mindenkinek be kell tartania. A NAIH a jogállam és a demokrácia alapköveként meghatározott véleménynyilvánítás szabadsága érvényesülését minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja és elősegíti, elítéli azonban mindazokat a tevékenységeket, amelyek arra irányulnak, hogy másokat – akár vélelmezett jogsértést megvalósító személyeket – pellengérre állítsanak.

A magánszemélyeknek, az országgyűlési képviselőknek és a sajtónak nem minősülő szervezeteknek – mint adatkezelőknek – a képfelvételek készítése és felhasználása során be kell tartaniuk az adatkelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, így a GDPR rendeletet, az Infotörvényt, valamint a Ptk. rendelkezéseit  A képfelvételek nem személyes célokra történő felhasználásának mint adatkezelésnek a jogszerűségét e jogi rendelkezések számos követelmény teljesítéséhez kötik, így különösen kiemelendő a jogszerű adatkezelési cél és az ehhez kapcsolódó megfelelő jogalap meghatározása.

A feltételezett jogsértést megvalósító, „ellenségnek“ tartott személyekről készült képfelvételek nyilvánosságra hozatala, továbbítása, adatbázisba rendezése nem egyeztethető össze a GDPR és az Infotörvény rendelkezéseivel. Az ilyen képfelvételek közzététele csak abban az esetben nem sért alapvető adatvédelmi követelményeket, amennyiben a felvételeken szereplő személyeket felismerhetetlenné teszik („kikockázzák“) és teljes nevüket sem említik. Ezek olyan intézkedések, amelyek megfelelnek a célhoz kötöttség és adattakarékosság elvének, továbbá nem korlátozzák aránytalanul a véleménynyilvánítás szabadságát a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülésével szemben.

Az „ellenségnek” tartott személyek cselekményeire nem lehet válasz jogsértés megvalósítása, nevezetesen a személyes adatok gyűjtése, továbbítása és jogellenes nyilvánosságra hozatala. Egy jogállamban az egyes cselekmények felett érzett felháborodás nem vezethet önbíráskodáshoz. A jogsérelem orvoslására ugyanis mindenkor kizárólag a hatályos jogszabályok által nyújtott jogi lehetőségek keretein belül kerülhet sor. Ezen lehetőségekkel élve, a képfelvételek bizonyítási eszközként történő felhasználása a feltételezett jogsértés kivizsgálására indított valamely eljárásban a NAIH álláspontja szerint jogszerű.

(naih.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.