Jogszabályváltozások a földhivatali eljárásokban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Július 1-jén lép hatályba a földtörvény módosítása, így a termőföld adásvételeknél új szabályoknak kell megfelelni.


1. A termőföld tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogügyletek hatósági jóváhagyása

  • Július 1-jétől termőföld tulajdonjogát bizalmi vagyonkezelés útján megszerezni nem lehet, tartás és életjáradék jogcímén pedig a törvényben nevesített szerveken túl csak közeli hozzátartozó szerezheti meg [a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 12. § (3)-(4) bekezdés].
  • A szerző félnek kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg vele szemben, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött [Fftv. 14. § (2) bekezdés].
  • A bejegyzési engedélyt és az ügyleti meghatalmazást is biztonsági okmányon kell elkészíteni (Fftv. 8. §).
  • Az Fftv. 13-15. §-a szerinti kötelezettségvállalásokat, nyilatkozatokat a felek megállapodásának (szerződésnek) kell tartalmaznia, azok nem foglalhatók külön okiratba (Fftv. 14/A. §).
  • A földműves tulajdonostárs elővásárlási jogi ranghelyre alappal hivatkozni csak akkor lehet, ha már legalább 3 éve bejegyzett tulajdonostárs a nyilatkozattevő [Fftv. 18. § (3) bekezdés].
  • Több föld egybefoglalt vételáron történő értékesítésére akkor kerülhet sor, ha a földek egymással szomszédosak, vagy a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználójuk ugyanaz a személy [Fftv. 19. § (5) bekezdés].
  • Tulajdoni hányad növekedése esetén a telekalakítási jogügylet jóváhagyáshoz kötött [Fftv. 36. § (1) bekezdés g) pont].
  • A jegyző előtti kifüggesztési eljárásban az adásvételi szerződéshez a vevőnek csatolnia kell az elővásárlási jogosultságát bizonyító okiratokat [a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 17. § (1) bekezdés].

2. Társasházi alaprajzok, építéshatósági okiratok
Június 18-ától az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 65. §-ának módosításával és az építésügyi kormányrendeletek előírásainak kiegészítésével a jogalkotó megteremtette az ingatlan-nyilvántartási és az építésügyi hatósági eljárásra vonatkozó jogszabályi előírások koherenciáját. A jogszabályi környezet rendezésével egyértelműen megállapíthatóvá válik a bekövetkezett változást igazoló okiratot kiállító hatóság az épületek feltüntetésére, rendeltetésmód megváltozására, társasház bejegyzésére, társasházi alapító okirat módosítására irányuló eljárásokban.
Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI. 29.) AM rendeletből a jogalkotó kivezette a “nettó alapterület” fogalmát annak érdekében, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) szerint meghatározott “hasznos alapterületben” legyen kiszámítva és nyilvántartva a helyiségek területe. A jogszabályi ellentmondás megszűnt.

(Budapesti Ügyvédi Kamara 605. számú hírlevele)




Kapcsolódó cikkek

2021. október 15.

Hol akarják fenntartani a távmunkát Európában a COVID után is?

Kevesebb mint két év telt el a koronavírus-járvány 2020-as tavaszi kitörése óta, de ennyi idő is elég volt hozzá, hogy a távmunka, mely korábban csak kivételes esetekben volt engedélyezett, európaiak millióinak vált mindennapos valósággá. De vajon így marad-e ez akkor is, ha az élet visszaáll a régi kerékvágásba? Mely országok azok, akik a járvány vége után is megtartanák, sőt, mindennapossá tennék az otthoni munkavégzést? Európai körkép.