Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria megállapította, hogy a már megtartott sztrájk önmagában azért, mert a döntés még nem emelkedett a figyelmeztető sztrájk megtartásakor jogerőre, nem minősülhet jogellenesnek.
A kérelmezők kérelmükben a még elégséges szolgáltatás megállapítását kérték a meghirdetett figyelmeztető sztrájk idejére. A kérelmezett viszontkérelmet terjesztett elő, melyben a figyelmeztető sztrájk jogellenességének megállapítását kérte.
A Fővárosi Törvényszék végzésével megállapította, hogy a kérelmezők által kezdeményezett 2022. január 31. napján 8.00 óra és 10.00 óra közötti időszakban meghirdetett kétórás figyelmeztető sztrájk megtartása jogszerű.
A Fővárosi Ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és megállapította, hogy a 2022. január 31. napján tartott sztrájk jogellenes volt.
A Kúria végzésével a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, és a kérelmezett másodfokú eljárásban megváltoztatott viszontkérelmét elutasította, ezt meghaladóan a még elégséges szolgáltatás kérdését – felülvizsgálati kérelem hiányában – nem érintette.
Az a kérdés, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételét megállapító bírósági döntés még nem emelkedett jogerőre, nem vonja maga után automatikusan a megtartott figyelmeztető sztrájk jogellenességét. A Sztrájktv. 4. § (3) bekezdése értelmében a sztrájk megtartásának törvényi feltétele a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál – törvényi rendelkezés vagy megállapodás hiányában – a bíróság jogerős határozata a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről, ezért az elsőfokú, még nem jogerős határozatot követően a munkavállalók nem vitathatóan kockázatot vállalnak a sztrájk megtartásával. Abban az esetben azonban, ha a még elégséges szolgáltatás megállapított mértékét és feltételeit a megtartott sztrájk során betartották, és azt utóbb a másik fél sem vitatta, vagy a másodfokú bíróság a döntést e körben hozott határozatával helybenhagyta, a már megtartott sztrájk egymagában azért mert a döntés még nem emelkedett a figyelmeztető sztrájk megtartásakor jogerőre, nem minősülhet jogellenesnek.
A még elégséges szolgáltatás mértékének és feltételeinek elsőfokú bíróság általi megállapítása meghatározott napra és időre meghirdetett figyelmeztető sztrájkra vonatkozott. Ennek elhalasztása az elsőfokú végzés jogerőre emelkedéséig a bírósági nemperes eljárás újbóli megindítását, az eljárás ismételt lefolytatását tette volna szükségessé. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések ezért nem értelmezhetőek úgy, hogy az a munkavállalókat az Alaptörvény XVII. cikk (2) bekezdése, valamint a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdése alapján megillető munkabeszüntetéshez való jogát teljesen ellehetetlenítse.
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!