Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria megállapította, hogy a már megtartott sztrájk önmagában azért, mert a döntés még nem emelkedett a figyelmeztető sztrájk megtartásakor jogerőre, nem minősülhet jogellenesnek.
A kérelmezők kérelmükben a még elégséges szolgáltatás megállapítását kérték a meghirdetett figyelmeztető sztrájk idejére. A kérelmezett viszontkérelmet terjesztett elő, melyben a figyelmeztető sztrájk jogellenességének megállapítását kérte.
A Fővárosi Törvényszék végzésével megállapította, hogy a kérelmezők által kezdeményezett 2022. január 31. napján 8.00 óra és 10.00 óra közötti időszakban meghirdetett kétórás figyelmeztető sztrájk megtartása jogszerű.
A Fővárosi Ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és megállapította, hogy a 2022. január 31. napján tartott sztrájk jogellenes volt.
A Kúria végzésével a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, és a kérelmezett másodfokú eljárásban megváltoztatott viszontkérelmét elutasította, ezt meghaladóan a még elégséges szolgáltatás kérdését – felülvizsgálati kérelem hiányában – nem érintette.
Az a kérdés, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételét megállapító bírósági döntés még nem emelkedett jogerőre, nem vonja maga után automatikusan a megtartott figyelmeztető sztrájk jogellenességét. A Sztrájktv. 4. § (3) bekezdése értelmében a sztrájk megtartásának törvényi feltétele a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál – törvényi rendelkezés vagy megállapodás hiányában – a bíróság jogerős határozata a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről, ezért az elsőfokú, még nem jogerős határozatot követően a munkavállalók nem vitathatóan kockázatot vállalnak a sztrájk megtartásával. Abban az esetben azonban, ha a még elégséges szolgáltatás megállapított mértékét és feltételeit a megtartott sztrájk során betartották, és azt utóbb a másik fél sem vitatta, vagy a másodfokú bíróság a döntést e körben hozott határozatával helybenhagyta, a már megtartott sztrájk egymagában azért mert a döntés még nem emelkedett a figyelmeztető sztrájk megtartásakor jogerőre, nem minősülhet jogellenesnek.
A még elégséges szolgáltatás mértékének és feltételeinek elsőfokú bíróság általi megállapítása meghatározott napra és időre meghirdetett figyelmeztető sztrájkra vonatkozott. Ennek elhalasztása az elsőfokú végzés jogerőre emelkedéséig a bírósági nemperes eljárás újbóli megindítását, az eljárás ismételt lefolytatását tette volna szükségessé. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések ezért nem értelmezhetőek úgy, hogy az a munkavállalókat az Alaptörvény XVII. cikk (2) bekezdése, valamint a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdése alapján megillető munkabeszüntetéshez való jogát teljesen ellehetetlenítse.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
