Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Négyszáz spanyolországi jogtudós szerint nincs nemzetközi jogalapja a katalán önrendelkezési népszavazásnak – ismertette az állásfoglalást az El País című napilap kedden.
Az újság felhívta a figyelmet arra, hogy Spanyolországban összesen mintegy 550, nemzetközi jogot oktató professzor van, az aláírók pedig mind a Nemzetközi Jog és Nemzetközi Kapcsolatok Professzorainak Spanyol Szövetsége (AEPDIRI) tagjai. Köztük 50-en katalán egyetemeken tanítanak.
A jogtudósok megállapították: a nemzetközi jog csak a „gyarmatosított területek, vagy külföldi leigázás, uralom, kizsákmányolás” alatt álló népek esetén ismeri el a függetlenedés lehetőségét.
Továbbá a nemzetközi gyakorlat nem zárja ki az államtól elszakadás jogát olyan közösségek esetében, amelyeket etnikai, vallási, nyelvi, kulturális alapon, ismétlődően üldöznek a központi intézmények, vagy ha súlyos és szisztematikus diszkriminációnak vannak kitéve civil és politikai jogaik gyakorlásakor – részletezték a professzorok.
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]
Kitértek arra is: a nemzetközi jog nem tiltja, hogy egy-egy állam saját alkotmányába, törvényeibe beépítse a területén élő közösségek függetlenedésének lehetőségét, de az államok többsége ezekben inkább alapelvként jeleníti meg területi egységét és integritását.
Az állásfoglalásban hangsúlyozták: a katalán hatóságok megpróbálták elhitetni, hogy Katalónia esetleges elszakadása nem jelentené automatikusan a kilépést az Európai Unióból.
Ezzel szemben az uniós jog megköveteli, hogy a tagállamok tartsák és tartassák is tiszteletben a jogállamiságot, minden közhatalmat alávetve az ország alkotmányának, törvényeinek, és azok bírósági alkalmazásának.
A jogtudósok állásfoglalását az indokolta, hogy a katalán vezetők rendszeresen az „ENSZ Chartájára” hivatkoznak, mint ami jogot biztosít arra, hogy október 1-én megtartsák a függetlenségi referendumot, annak ellenére, hogy azt a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
