Jogtudósok: nincs jogalapja a katalán népszavazásnak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Négyszáz spanyolországi jogtudós szerint nincs nemzetközi jogalapja a katalán önrendelkezési népszavazásnak – ismertette az állásfoglalást az El País című napilap kedden.


Az újság felhívta a figyelmet arra, hogy Spanyolországban összesen mintegy 550, nemzetközi jogot oktató professzor van, az aláírók pedig mind a Nemzetközi Jog és Nemzetközi Kapcsolatok Professzorainak Spanyol Szövetsége (AEPDIRI) tagjai. Köztük 50-en katalán egyetemeken tanítanak.

A jogtudósok megállapították: a nemzetközi jog csak a „gyarmatosított területek, vagy külföldi leigázás, uralom, kizsákmányolás” alatt álló népek esetén ismeri el a függetlenedés lehetőségét.

Továbbá a nemzetközi gyakorlat nem zárja ki az államtól elszakadás jogát olyan közösségek esetében, amelyeket etnikai, vallási, nyelvi, kulturális alapon, ismétlődően üldöznek a központi intézmények, vagy ha súlyos és szisztematikus diszkriminációnak vannak kitéve civil és politikai jogaik gyakorlásakor – részletezték a professzorok.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

Kitértek arra is: a nemzetközi jog nem tiltja, hogy egy-egy állam saját alkotmányába, törvényeibe beépítse a területén élő közösségek függetlenedésének lehetőségét, de az államok többsége ezekben inkább alapelvként jeleníti meg területi egységét és integritását.

Az állásfoglalásban hangsúlyozták: a katalán hatóságok megpróbálták elhitetni, hogy Katalónia esetleges elszakadása nem jelentené automatikusan a kilépést az Európai Unióból.

Ezzel szemben az uniós jog megköveteli, hogy a tagállamok tartsák és tartassák is tiszteletben a jogállamiságot, minden közhatalmat alávetve az ország alkotmányának, törvényeinek, és azok bírósági alkalmazásának.

A jogtudósok állásfoglalását az indokolta, hogy a katalán vezetők rendszeresen az „ENSZ Chartájára” hivatkoznak, mint ami jogot biztosít arra, hogy  október 1-én megtartsák a függetlenségi referendumot, annak ellenére, hogy azt a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.