Jósnőnek adta ki magát két férfi


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Önbíráskodás miatt emeltek vádat két, élettársi kapcsolatban élő férfi ellen, mert jósnőnek kiadva magukat fenyegetéssel szereztek pénzt egy „ügyfelüktől” – tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-t.


Pirger Csaba közölte: az együtt élő nógrádi férfiak az egyik közösségi oldalon álnéven regisztrálva jósnőnek adták ki magukat, így kerültek kapcsolatba 2016 szeptemberében egy zalai férfival. Azt állították, hogy jövendőmondással és rontáslevétellel foglalkoznak, s mivel szerintük a sértetten és a családján átok van, 45 ezer forintért hajlandóak levenni a rontást, hogy „megakadályozzák a várható tragédiák bekövetkezését”.

A vádlottak szerint ők elvégezték a rontáslevételt, a sértett azonban  ennek ellenértékét nem fizette ki. A két „jósnő” telefonon és a közösségi oldalon többször is azzal fenyegetőzött, hogy „visszateszik” a családjára az átkot és „ravatalra kerül”, ha nem fizet. 

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

 

Az elvégzett „szolgáltatás” és az ahhoz szükséges holmik ellenértékét, továbbá a szerintük időközben felmerült ügyvédi költséget követelték, összesen 80 ezer forintot. A sorozatos fenyegetés hatására a sértett átutalta a követelt összeget az elkövetők bankszámlájára, a pénz a nyomozás során nem térült meg.

A Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség a két nógrádi férfival szemben önbíráskodás bűntette miatt emelt vádat, pénzbüntetés kiszabását indítványozva.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.