Kártérítés: a felek együttműködésére sarkall az új Ptk.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Polgári Törvénykönyv új alapokra helyezi a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének szabályait – fejtette ki Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, aki a kodifikációs bizottság tagjaként is részt vett az új kódex előkészítésében.  A Wolters Kluwer Kft. szervezésében zajló szakmai előadássorozat az új Ptk. alkalmazására való felkészülést segíti.

A jogalkalmazási gyakorlat nagy kihívás előtt áll, kezdte előadását a volt alkotmánybíró, hiszen a régi Ptk. még sokáig élni fog, az átmeneti rendelkezések mondják meg, mikor és mennyiben, melyik törvényt kell majd alkalmazni. (A 2013. évi CLXXVII. törvény tartalmazza az átmeneti rendelkezéseket – erről szóló cikkünk itt olvasható  – a szerk.)

A szerződésszegéssel okozott kár – objektív alapú felelősség

Alapvető változás, hogy míg a hatályos Ptk. egységesen,  a teljes kártérítés elvét érvényesítve szabályozza a kárfelelősséget, az új kódexben szétválik a kontraktuális (szerződésszegéssel okozott károkért) és a deliktuális (szerződésen kívüli károkért) való felelősség.

A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség az új kódexben objektív alapú felelősség lesz, ami azt jelenti, hogy a jogszabály egyrészt szigorítja a kimentést, másrészt a szerződéskötéskor előre látható károk megtérítésére korlátozza a szerződésszegő felelősségét.

A kimentést csak akkor engedi meg az új kódex, ha a szerződésszegés a szerződést szegő fél ellenőrzési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok miatt következett be, amely nem volt előre látható a szerződés megkötésekor – azaz megtörik a teljes kártérítés elve, csak a következményi károk és az elmaradt haszon tekintetében áll fenn a felelősség.

Mindezek miatt fokozott jelentősége lesz annak, hogy az új Ptk. hatálybalépését követően a vállalkozások egymás között létrejött szerződéseiben közreműködő jogi képviselők a szerződő partnereket körültekintően tájékoztassák a szerződésszegés várható következményeire. Az új, objektív felelősségi rendszer együttműködésre sarkall már a szerződéskötés időszakában – hangsúlyozta az előadó.

Lábady Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a bizonyítási teher alapvetően a károsulton lesz, és méltányossági alapon a kár mértéke nem csökkenthető. Ha pedig konkurál egymással a deliktuális és a kontraktuális kárfelelősség, akkor csak a szerződésszegéssel okozott kárfelelősség szabályai szerint oldható meg a tényállás (a kumuláció kizárása), azaz a párhuzamos felelősségi rendszerek alkalmazása nem megengedett.

Deliktuális felelősség – marad a felróhatósági szabály

Általános szabály, hogy a törvény tiltja a károkozást, minden károkozás jogellenes, kivéve ha törvény ezt kifejezetten megengedi. Aki pedig másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, akkor mentesülhet, ha a magatartása nem felróható. A felróhatóságot az adott helyzetben elvárható magatartás megsértése jelenti. Lábady Tamás hangsúlyozta, hogy a felróhatóság hiánya mentetési ok, feltéve ha azt bizonyítani tudják.

A jogszabály taxatíve felsorolja, hogy mikor nem jogellenes a károkozás:

• ha a károsult belegyezik a károkozásba (pl. sportjátékoknál),
• jogos védelmi helyzetben (itt mindig az arányosságot kell vizsgálni, de a felróhatóság hiányával mentesülni lehet a felelősség alól),
• szükséghelyzetben (szomszédjogok),
• ha jogszabály által megengedett magatartással okoznak kárt, feltéve, hogy ez a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti vagy jogszabály kártalanítás fizetését rendeli (például ha egy engedélyezett építkezés a szomszédos ház kilátását elvonja,  a szomszéd követelhet kártérítést)

A kártérítési kötelezettségnél marad a teljes kártérítés elve, azonban a káronszerzés tilalma bekerült  a szabályozásba. 

Változik viszont a kártérítés módjának a fő szabálya: az eredeti állapot helyreállítása helyett a kárt elsősorban pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

Ha többen közösen okoznak kárt, továbbra sem feltétele az egyetemleges felelősség megállapításának az akarategység. A felelősség akkor állapítható meg, ha az eredmény tekintetében többen hatottak közre. Egymás közötti relációban első helyen a felróhatóságot, második helyen  az okozatosságot, a közrehatás mértékét kell vizsgálni, míg harmadik helyen azt, hogy egyenlő mértékben történik-e  a károkozás.

Új szabály, hogy a károkozók egymás közötti viszonyában alkalmazható a méltányosság, azaz a bíróság nemcsak egyetemlegesen, hanem külön-külön is marasztalhat. Lényeges, hogy bekerült  a Ptk-ba, hogy akkor is a többes károkozásra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, ha a kárt több egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik okozhatta és nem állapítható meg a károkozó tényleges személye.

Speciális felelősségi alakzatok

1. A fokozott veszéllyel járó tevékenységért (veszélyes üzem) való felelősség körében Lábady Tamás kiemelte, hogy akkor is teljes kártérítési felelősséggel tartozik a károkozó, ha a kár bekövetkezéséhez vétőképtelen személy is hozzájárult, de a magatartása nem minősül elháríthatatlan külső oknak – ugyanis hiányzik a felróhatóság. Lényeges azonban, hogy ilyenkor a közrehatás mértékéig a vétőképtelen gondozója is kártérítésre kötelezhető.
2. Vétőképtelen személy károkozásakor fontos tisztázni a vétőképtelenség fogalmát. Az előadó kiemelte, hogy sem a cselekvőképességhez, sem az életkorhoz nincs köze a vétőképtelenségnek. A vétőképesség in konkreto belátási képességet jelen. A felelősség megállapításánál az a kérdés, hogy a konkrét károkozással kapcsolatban volt-e belátása arra, hogy milyen következményei lesznek a cselekményének.
3. A termékfelelősség eddig külön törvényben (1993. évi X. törvény) rendezett szabályai beépülnek a  Ptk-ba, és taxatíve felsorolja a kimentési okokat a jogszabály.
4. A más személy által okozott kárért való felelősség már nem csak az alkalmazottért, hanem a jogi személy tagjának károkozásáért való felelősséget is magába foglalja. Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.
5. A közhatalmi jogkörben okozott kárfelelősségnél  (pl. ha egy jogszabályt tévesen alkalmaznak vagy tévesen mérlegelik  a tényállást) valójában alkalmazotti felelősségről van szó.  Az új kódex szerint azonban a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősséget csak akkor lehet megállapítani, a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható.

Lábady Tamás sajnálatosnak nevezte, hogy 30 évvel a rendszerváltás után az erre irányuló kodifikációs javaslat ellenére sem került bele az új Ptk-ba az állam jogalkotásért fennálló kárfelelőssége. A törvényjavaslatban még szerepelt, hogy ha az alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal állapít meg alkotmányellenességet és ebből a jogviszonyból korábban polgári jogi kötelezettségek keletkeztek, akkor az állam felel. Ugyanez a felelősség érvényesült volna, ha valamely uniós jogszabályt, kötelezettséget az előírt határidőig nem ültet át a magyar jogrendszerbe a jogalkotó, és ebből eredően kára keletkezik valakinek.  Az elfogadott és 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. (2013. évi V. törvény) továbbra sem tartalmazza az állam jogalkotásért fennálló kárfelelősségét.

---