Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Pest Megyei Főügyészség egy hajléktalan nő érdekében indított kártérítési pert. Az ügyészség a csalás miatt elvesztett összeg visszafizetése iránt lépett fel a bíróságon a bűncselekmény károsultja mellett.
A sértett a Pest megyei Sződön található házára adásvételi szerződést kötött egy férfival. A szerződésbe vételárként nem az az összeg került, amiben előzőleg megállapodtak, hanem annak a fele, 500 000 forint. A ingatlan a szerződésbe írt összegnek több mint tízszeresét érte. A nő végül csak a szerződésben szereplő összeget kapta meg a férfitól.
A nő csalás miatt feljelentette a férfit. A férfi bűnösségét korábban csalás bűntettében a büntetőügyben eljárt bíróság jogerős ítéletében már 2011-ben megállapította. A sértett viszont a vételár különbözetet a mai napig nem kapta meg a bűncselekmény elkövetőjétől.
A Pest Megyei Főügyészség a sértett jogainak védelmében keresetet nyújtott be a Váci Járásbíróságra, amelyben indítványozta, hogy a bíróság kötelezze a bűncselekmény elkövetőjét kártérítés és az eltelt idő óta felhalmozódott kamatok megfizetésére.
A Váci Járásbíróság elsőfokú – nem jogerős – ítéletében az ügyész keresetének helyt adott, és a sértett javára a vételár különbözet és törvényes kamatai együttes összegének megfelelő kártérítést ítélt meg.
[htmlbox karteritesi_jog]A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.
A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!