KCG: az új építési szabályok nem egyértelműek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Óriási a bizonytalanság az építész szakmában a KCG Partners Ügyvédi Társulás ügyvédje szerint.
 

Óriási a bizonytalanság az építész szakmában az Étv. (1997. évi LXXVIII. törvény – az épített környezet alakításáról és védelméről) 2015 decemberében elfogadott és 2016. január 1-től hatályos módosítása és a kapcsolódó kormányrendelet értelmezése tekintetében –   olvasható a KCG Partners Ügyvédi Társulás újságunkhoz eljuttatott közleményében.

A 300 négyzetméter alatti új lakóházak engedélyeztetésének megszüntetése körében az ügyvédi iroda szerint ugyanis nyitott kérdés maradt többek között a települések helyi építési szabályzatának betartása. 

Az új „Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” eljárási kategória bevezetésével egy időben az Étv.-nek ahelyi építési szabályzatról (HÉSZ) szóló 13.§ (2) bekezdése is módosult. Eszerint az egyszerű bejelentési eljárás hatálya alá tartozó épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzatrendelkezései közül kizárólag 
–    az építési telek megengedett legnagyobb beépítettségét, 
–    a megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát, 
–    szabályozási vonalát 
–    és beépítési módját vagy építési helyét 
kell figyelembe venni. A módosított rendelkezéssel kapcsolatban azonban több kérdés is felmerült. 

„Az új eljárási kategória törvényen belüli elhelyezéséből, illetve a hozzátartozó új, a helyi építési szabályzatra vonatkozó rendelkezés megfogalmazásából nem derül ki, hogy az Étv. 13.§ (2) bekezdésében felsorolt követelmények figyelembe vétele valójában kire vonatkozik:a hatóságra, az építtetőre vagy a tervezőre” – idézi a közlemény dr. Gálik Gabriellát, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnerét. A módosítás hivatalos indokolása meglehetősen szűkszavú, és leginkább csak a törvény szövegét ismétli: „a legfeljebb 300 m² hasznos összes alapterületű új lakóépület tervezése és építése során a helyi építési szabályzat előírásai közül csak a törvényben felsorolt előírásokat kell figyelembe venni.”

Jogalkotói értelmezés hiányában a jogszabály szövegének egyik értelmezési lehetősége, hogy a terveknek meg kell felelniük a HÉSZ rendelkezéseinek, de a hatóság csak az Étv. 13.§ (2) bekezdésben felsorolt feltételeknek való megfelelést vizsgál(hat)ja – vélik a KCG-nél.   Egy másik értelmezési lehetőség szerint a tervnek ugyan meg kell felelniük a HÉSZ-nek, de az építtető az építés során az Étv. 13. § (2) bekezdésén kívül eltérhet a tervektől. A legszélsőségesebb értelmezés az, hogy a tervezőnek és az építtetőnek kizárólag az Étv. 13. § (2) bekezdésében felsorolt HÉSZ-elemeket kell figyelembe venniük. 

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa! Részletes program és jelentkezés >>

Az egymásnak ellentmondó értelmezési lehetőségeket fokozza, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012 (XI.8.) Kormányrendelet alapján az építésfelügyelet az egyszerű bejelentéshez kötött épület kivitelezése során azt ellenőrzi, hogy a kivitelezés az újonnan bevezetett egyszerű dokumentációnak, illetve a szakmai és biztonsági előírásoknak megfelelően történt-e. Az Étv. 48.§-a szerint azonban az építésfelügyelet a szakszerűségi ellenőrzés során ellenőrzi a HÉSZ-nek való megfelelést is. Mivel itt az Étv. nem rendelkezik arról, hogy az egyszerű bejelentés alapján folyó kivitelezésnél csak az Étv. 13.§ (2) bekezdésében felsorolt HÉSZ előírásokat kell ellenőrizni, így a hatóság az OTÉK (Országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet) és a HÉSZ egyéb előírásainak való nem megfelelés miatt a 13.§ (2) bekezdésben megfogalmazottakon túl is alkalmazhat jogkövetkezményeket.Ezen értelmezés szerint tehát az építésfelügyelet részéről a HÉSZ előírásainak betartása az Étv. 13.§ (2) bekezdése ellenére is számon kérhető – áll az ügyvédi iroda közleményében.

A KCG szerint a Budapesti Építész Kamara szakmafelügyelet tájékoztatójában arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyszerű bejelentés bevezetésével a hatálya alá tartozó épület építése során a tervező felelőssége a HÉSZ (Budapesten a KÉSZ, valamint a Budapest Főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015 (II.16.) rendelet) betartása. 

Kommentár a polgári perrendtartáshoz Szerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa
Részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is. Előrendelés 20% kedvezménnyel! Megrendelés >>

Az önkormányzatok évtizedek alatt, fizetett szakértői munkával alakították ki saját helyi építési szabályzatukat, amelyek a helyi adottságok figyelembevételével határozzák meg azt, hogy egyes településrészeken milyen előírások betartásával lehet épületeket megtervezni és felépíteni. A szabályzatok rendeltetése – a tervtanácsok településképi véleményének figyelembevételével – az volt, hogy a tervezett épület végül illeszkedjen az eredeti településképbe. A több évtizedes munka és a ráfordított erőforrások mind kárba veszhetnek, ha a jogalkotó azt az értelmezést erősítené meg, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység hatálya alá tartozó épületek építése során csak az Étv. 13.§ (2) bekezdésben rögzített követelményeket kell figyelembe venni. Emellett – ahogyan arra a Budapesti Építész Kamara szakmafelügyelet tájékoztatója is rámutatott – a módosítás indokolatlanul és jelentősen megnöveli a tervezők felelősségét. A szakmai vélemények szerint továbbá Magyarországon az építtetői szándék (de leginkább a „közízlés”) sem áll azon a színvonalon, hogy az adott településkép keretei között maradjon a HÉSZ figyelembe vétele nélkül is.

Nagykommentár a cégtörvényhez
A szerzők gazdasági és cégügyekkel foglalkozó bírák, akik a joggyakorlat szemszögéből, a módosításokat objektíven, de kritikusan szemlélve segítik a jogalkalmazókat a gazdasági jog értelmezésében.  További információ és megrendelés >>

A fentiekből jól látható a KCG ügyvédi iroda szerint, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzet és többféle értelmezési lehetőség miatt elkerülhetetlen a szabályozás módosítása, egyértelműsítése, valamint az építés-szakmai szervezetek által agyakorlati alkalmazást megkönnyítő útmutatók kiadása.„Egyes források szerint a kormány új szabályozást ígért, azzal, hogy az önkormányzatoknak lehetőségük lesz olyan védett területek kijelölésére, amelyeken belül az építkező köteles lesz a HÉSZ-t figyelembe venni. Kérdés, hogy ez elegendő lehet-e azoknakaz önkormányzatoknak, akik a jelenlegi helyzetet az önkormányzatiság szempontjából jogkörtől való megfosztásnak élik meg” – idézi a közlemény dr. Gálik Garbiella ügyvédet. 

---