Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Előreláthatóan kedden hirdet elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék két Andrássy úti palota 2004-es eladása miatt indult büntetőeljárásban, az ügyészség az akkori terézvárosi önkormányzati képviselő-testület tagjait különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja – közölte a Fővárosi Törvényszék pénteken.
A közleményben felidézték, a vád szerint a VI. kerület önkormányzatának képviselő-testülete 2004. június 17-én „áron alul” értékesítette az Andrássy út 47. és az Andrássy út 3. szám alatti, önkormányzati tulajdonú ingatlant. Az értékesítés vagyonkezelői jogkörben, a valós értéken alul, az államháztartási törvény kötelező versenyeztetésre vonatkozó szabályainak, valamint az önkormányzat vagyon- és lakásrendeleteinek megszegésével történt.
Az ügyészség szerint a vádlottak az Andrássy út 47. szám alatti ingatlan eladásával legalább 128 millió forint, az Andrássy út 3. szám alatti ingatlan értékesítésével legalább 574 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. Összességében tehát a vagyoni hátrány meghaladta a 700 millió forintot – írták a közleményben.
A Fővárosi Főügyészség a két ingatlan eladása miatt először külön-külön nyújtott be vádat 14 emberrel szemben, majd 2014. május 12-én egyesítette a két ügyet.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Az értékesítések idején a vádlottak közül V. István Terézváros polgármestere, F. György vagyongazdálkodásért is felelős alpolgármester, R. László alpolgármester, V. T. László aljegyző volt, a többi vádlott pedig akkori MSZP-s vagy SZDSZ-s önkormányzati képviselő. A bírósági eljárási szakaszban V. István, R. László és V. T. László elhunyt, velük szemben a törvényszék a büntetőeljárást megszüntette – olvasható a közleményben.
A törvényszék ismertetése szerint a bírói tanács 2011 decembere óta csaknem ötven tárgyalási nap alatt folytatta le a bizonyítási eljárást, az ítélet alapját képező iratanyag mintegy 12 ezer oldal.
A bizonyítás során az ingatlanok értékére vonatkozóan a törvényszék több ingatlanforgalmi, igazságügyi festmény- és műtárgyszakértőt rendelt ki, mintegy ötven tanút hallgatott meg és ötezer oldalnyi iratanyagot ismertetett.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
