Kell a vasszigor a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fiatalkorú bűnelkövetők ügyét elbírálni nem csak nehéz, hanem óriási felelősség is. Éppen ezért az ilyen eljárásokra rengeteg speciális szabály vonatkozik. Lényegében minden egy kicsit más, mint a felnőttkorúak esetében. Szigorú megkötések vonatkoznak például a letartóztatásra, a kényszerintézkedésekre és a tárgyaláson résztvevő személyekre is. A legnagyobb különbség azonban az intézkedések, büntetések esetében figyelhető meg. Hogy ezekben milyen célok érvényesülnek és hogyan történik a döntéshozatal, arról az OBH Jogos a kérdés rovata Dr. Ujvári Ákost, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetőjét kérdezte.

Többnyire mi vezet ahhoz, hogy valaki már nagyon fiatal korban bűncselekményt követ el?

Általában a család, vagyis inkább annak hiánya. Úgy tapasztalom, hogy a legtöbb esetben a gondoskodás elmaradása vezet el az ilyen esetekig. Sok terheltet teljesen elhanyagoltak és nincs mögöttük semmilyen támogató háttér. Olyan is gyakran előfordul, hogy az érintettek maguk is áldozatok, vagyis a büntetőjog nyelvén kiskorú veszélyeztetésének a sértettjei. Ebből fakadóan leképezik azt a mintát, amit otthon láttak, és ők is bűncselekményeket kezdenek elkövetni. Persze általánosítani nem lehet, de ez egy rendkívül jellemző tendencia.

Mekkora kihívást jelent egy-egy ilyen ügyben döntést hozni?

Több okból is nehéz a fiatalkorúak cselekményeit elbírálni. Egyrészt az ítélet meghozója is megküzdhet olyan emberi érzéssel, mint a sajnálat, hiszen lényegében egy gyerek áll szemben a bíróval. Fiatalkorúnak az számít, aki az elkövetés idején betöltötte a tizennegyedik, bizonyos bűncselekmények esetében a tizenkettedik életévét, de még tizennyolc évnél fiatalabb. Nehézség az is, hogy a mérleg egyik serpenyőjében a sértetti érdekek állnak, az a sérelem, amit valamilyen módon helyre kell hozni. Azonban a másik oldalon ott van egy gyerek, aki még nem biztos, hogy megérett arra, hogy ezzel a szigorral szembe nézzen.

Hozzáteszem, nem lehet sematizálni ezt az elkövetői kört sem. A fiatalkorúak csoportja is legalább annyira heterogén, mint a felnőttkorúak társasága. Akad olyan, aki megbánja a tettét a bíróság előtt és van olyan, aki – hiába nehezedik rá a teljes bizonyítási anyag és mutat minden a bűnössége irányába – tagad és nem mutat semmiféle megbánást.

Milyen típusú bűncselekményekről lehet beszélni, illetve vannak-e tipikusan fiatalokra jellemző esetek?

Igen. Gyakran írhatók a számlájukra például az úgynevezett „galeri bűnözés” körébe tartozó estek. Nagyobb városokban éjszakánként csoportba verődve járják az utcákat és különböző vagyon-, illetve közrend elleni bűncselekményeket (rablás, lopás, garázdaság) követnek el. Ez az életkorukból és a kamaszkor nehézségeiből adódóan is jellemző rájuk, ahogy az is, hogy a büntetés kiszabása után, a javító-, vagy büntetés-végrehajtási intézetekben egymás sérelmére követnek el valamilyen szexuális bűncselekményt.

Hogyan alakulnak a kiszabott büntetések?

Nagyon fontos, hogy a fiatalkorúak esetében mások a büntetési célok, mint a felnőttkorúaknál. Előtérbe kerül az a szempont, hogy később a fiatalkorú a társadalom hasznos tagjává válhasson. Így a törvény általános jelleggel azt fogalmazza meg, hogy egy fiatalkorúval szemben alkalmazott jogkövetkezmény – legyen az büntetés vagy intézkedés – célja mindig az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön. Például, ha egy fiatalkorú elkövet egy súlyos rablást, akkor a környezettanulmány azt egy kisiklásként is értékelheti. Ilyenkor nem célravezető a törvény teljes szigorát alkalmazni. Még akkor sem, ha a sértettet ért sérelem komoly volt, hiszen sokkal többet ártunk a társadalomnak azzal, ha stigmatizálunk egy fiatalkorút és végrehajtandó szabadságvesztésre ítéljük.

Ez a cél. De mit mutat a gyakorlat? Mekkora esély van arra, hogy a társadalomba visszatérve ezek a fiatalok törvénytisztelő, bűntelen életet éljenek?

Ezt esete válogatja. Amikor kiemelt élet-, személy- vagy vagyon elleni erőszakos suhancbűncselekményről van szó, akkor nem lehet megkerülni a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását. Ebben az esetben sok függ a büntetés-végrehajtási intézetben dolgozó szakértőktől, akik a fiatalkorúak nevelését látják el, illetve az adott fiatalkorú motiváltságától. Láttunk már olyan 20-as éveik elején járó bűnelkövető felnőtteket, akiknek az erkölcsi bizonyítványa hemzseg a 14 – 18 éves korukban elkövetett súlyos bűncselekményektől. Azt tudni kell, hogy ha valaki már 17-18 évesen bekerül a visszaeső kategóriába, akkor rálép egy olyan útra, amelyről nagyon nehéz jó irányba terelni. Viszont azok a fiatalkorúak, akik csak egyszer botlanak meg jó eséllyel válhatnak a társadalom hasznos tagjaivá.

A megbélyegzésen túl milyen negatív hatása lehet egy fiatalkorú életében egy súlyos büntetésnek?

Mivel nagyon fiatal személyekről van szó, így a jellemfejlődésükre kifejezetten károsan hathat, ha idejekorán ki kell járniuk az úgynevezett börtöniskolát. Képzett bűnözővé válhatnak a büntetés évei alatt. Éppen ezért sokkal nagyobb eredményt érünk el, ha a velük szemben alkalmazott intézkedésnek javító célja van, ami azt eredményezi, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődik. Vagyis a fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni, vagy büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha ennek célja más enyhébb módon nem érhető el.

Mennyire eredményes a magyarországi javító intézetek munkája?

Friss statisztikák nem állnak rendelkezésemre. Ugyanakkor különböző fiatalkorúakkal kapcsolatos konferenciákat járva azt látom, hogy rengeteg elhivatott nevelő foglalkozik a fiatalok társadalomba való visszavezetésével. Munkájukra élethivatásként tekintenek, ami elengedhetetlen az eredményességükhöz.

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 4.

Online csalókra figyelmeztet a Nemzeti Védelmi Szolgálat

Online csalókra figyelmeztet a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ): a csalók az Anydesk nevű programot próbálják meg letöltetni, hogy teljes hozzáférést kapjanak az áldozatok számítógépéhez, mobiltelefonjához.

2024. március 4.

Közel 400 milliós vagyoni kárt okozott illegális műsorszórással három férfi

A Nagykanizsai Járási Ügyészség vádat emelt három férfi ellen, aki 2015 júniusa és 2020 júniusa között televíziós szolgáltatók szervereire rácsatlakozva létrehozott egy olyan, saját weboldalon működtetett online streamingszolgáltatást, amellyel 21 televíziós csatorna szerzői jogait sértették meg közel 400 milliós vagyoni hátrányt okozva – közölte a Zala Vármegyei Főügyészség hétfőn.