Késhet az elektronikus pereskedés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csak 2015 júliusától lenne kötelező a polgári perekben elektronikusan benyújtani a keresetleveleket, okiratokat a vállalkozásoknak és a jogi képviselőknek, ha elfogadják az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának erről szóló, módosító indítványát.


A javaslatot az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításához terjesztették be.

A polgári perrendtartás hatályos szabályai szerint polgári perben 2014. július 1-jétől kellene a vállalkozásnak, vagy a jogi képviselővel eljáró félnek a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan benyújtania a bírósághoz.

Ezt a határidőt javasolja módosítani az alkotmányügyi bizottság 2015. július 1-jére. Az indoklás szerint polgári perben idén január 1-jétől van lehetőség a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben az elektronikus kapcsolattartásra. Ezzel a bíróság a cégeljárás mellett a polgári per területén is egyre több tapasztalatot szerez az elektronikus kommunikációval, ügyvitellel kapcsolatban, ez pedig alapvető feltétele annak, hogy az elektronikus út kötelezővé tételével ugrásszerűen megemelkedő ügyeket zökkenőmentesen tudja fogadni és kezelni. Ezért kezdeményezi a bizottság a határidő módosítását.

Ugyancsak ettől a dátumtól válna kötelezővé az elektronikus kommunikáció a szakértővel, valamint a bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kapcsolattartása is.

A bizottsági módosító javaslat a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt is módosítja. A cél ebben az esetben is az, hogy a kérelmezők számára csak azt követően váljon kötelezővé, illetve bizonyos körben lehetővé az elektronikus út igénybevétele, hogy arra a bíróság maradéktalanul felkészült.

A civil szervezetekkel összefüggő szabályok is kiegészülnek. E szerint 2014. december 31-éig a bíróság a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan napon belül megvizsgálja. Ha azt állapítja meg, hogy nem állnak fent a közhasznúvá minősítés feltételei, határoz a szervezet közhasznú minősítésének megszüntetéséről.

Az alkotmányügyi bizottság kezdeményezte azt is: a bíró öt helyett három évente legyen köteles igazolni a munkáltatójának, hogy részt vett a tevékenysége gyakorlásához szükséges, kötelező továbbképzésen.

(forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.