Két alapkezelőt közel 30 millió forintra bírságolt meg az MNB
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közel 30 millió forintos bírságot szabott ki két alapkezelőre, mert javadalmazási modelljük túlzott kockázatvállalásra ösztönözhette az osztalékra jogosult azon munkavállalókat, akik egyben az alapkezelők tulajdonosai – közölte a jegybank.
A közlemény szerint a HOLD Alapkezelő 17,4 millió forintos, az ADALFA Alapkezelő 12,3 millió forint büntetést kapott.
A jegybank még 2019-ben indított vizsgálata megállapította, hogy az alapkezelők belső szabályzatai azon munkavállalóknak fizetett osztalékra vonatkozóan – akik egyben az alapkezelők tulajdonosai -, részben vagy egyáltalán nem rögzítettek korrekciós előírásokat, amelyek csökkentenék a befektetővédelmi kockázatokat.
Az MNB szerint mindez összeférhetetlenségi eseteket vethetett fel, illetve a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvény javadalmazási szabályainak megkerülését eredményezte.
Megállapították: a HOLD Alapkezelő emellett nem tartotta be az alapszabályában rögzített, az osztalék mértékére vonatkozó korlátokat.
Az alapkezelőnél a vizsgált időszak egy részében nem a belső szabályzatai alapján meghatározott, arra jogosult testület hozta meg a stratégiai befektetési döntéseket, később pedig a vonatkozó belső szabályzatban nem rögzítették a döntéshozatalra jogosult személyt. Továbbá kis számban befektetési limitsértésre is sor került, illetve a végrehajtási partnerek meghatározásánál és informatikai téren is szabálytalanságok merültek fel.
Az ADALFA Alapkezelőnél a vizsgált időszak jelentős részében hiányzott az átvilágítási politika, továbbá egy ellenőrzött napon a jogszabályban előírtnál kevesebb likvid vagy azonnal készpénzre váltható eszközökben rendelkezésre álló szavatoló tőkével rendelkezett.
A bírságok kapcsán súlyosító körülménynek számított – többek között – a feltárt hiányosságok egy részének rendszerszintű jellege, azok jelentős kockázati besorolása, illetve az, hogy a hiányosságok huzamosabb ideig fennálltak. Enyhítő körülménynek minősült, hogy az alapkezelők együttműködtek a vizsgálatok során és számos intézkedést tettek a szabálysértések, mulasztások megszüntetése érdekében – írták.
(MTI)
