Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az aktivisták egy figyelemfelkeltő akció keretében a közvécék hiányára vonatkozó feliratokat festettek a Városház utcában és a Ferenciek terén az aszfaltra. Jelenleg büntetőeljárás folyik ellenük rongálás miatt.
A Város Mindenkié csoport és az Utcajogász már hosszú évek óta igyekezett felhívni a figyelmet a budapesti közvécék hiányára és rossz állapotára. Ennek fontos állomása volt, amikor 2016 nyarán az Utcajogász az alapvető jogok biztosához fordult az AVM egyik hajléktalan aktivistája ügyében, akivel szemben szabálysértési eljárás indult a XI. kerületben, mert csak egy elhagyatott, bokros területen tudta dolgát végezni. Az ombudsman 2017. márciusi állásfoglalásában előremutató intézkedéseket tett: felkérte a Belügyminisztériumot, hogy fontolja meg jogszabály-módosítás szükségességet, annak érdekében, hogy törvényi kötelezettséggé váljon a nyilvános illemhelyek működtetésének biztosítása, és felkérte Budapest Főváros főpolgármesterét, hogy a helyzet országos, jogszabályi szinten történő rendezéséig vegye fontolóra a budapesti nyilvános illemhelyek üzemeltetésének önként vállalt önkormányzati feladatként való vállalását.
Az ombudsmani állásfoglalásban a következő szerepelt: „a rendkívül kevés számú, üzemképes állapotú budapesti nyilvános illemhely működtetése sem tűnik elegendőnek a feladat teljes körű ellátásához; de ha a megtérülő ráfordítások, hosszú távú megoldások hiányában, fokozódó állagrongálódás mellett még a jelenlegi csekély lehetőségek száma is csökken, az az emberi méltóság, és a testi-lelki egészséghez való jog sérelme okán valós közegészségügyi veszélyhelyzetet és komoly turisztikai szempontú problémákat is teremthet”.
Az ombudsmani javaslat ugyanakkor nem kötelezte a Fővárost a probléma megoldására, így a közvécék száma és állapota a következő években sem változott érdemben. Ennek eredményeként döntöttek az AVM aktivistái a figyelemfelkeltő akció mellett 2020 novemberében. Akkor úgy tűnt, hogy a feliratok felfestését valamilyen szabálysértési eljárással bünteti majd a hatóság, ám 2021 januárjában a három aktivistát gyanúsítottként idézték be a rendőrségre kétszázezer forintos kár okozása miatt. Mint később kiderült a kétszázezer forintot a feliratok eltüntetésére kirendelt takarítócég számlázta ki az V. kerületi önkormányzatnak, jóllehet a festék, amit az AVM aktivistái használtak, vízzel lemosható volt, így akár az eső is eltüntette volna.
A bíróság büntetővégzést bocsátott ki, és tárgyalás nélkül jelképes büntetést fizettetett volna az aktivistákkal, ám ők ragaszkodtak a nyilvános tárgyaláshoz. Ezt követően szokatlanul hosszú idő, két év telt el az előkészítő ülésig. Itt az aktivisták elismerték, hogy a feliratokat felfestették, ám bűnösségüket tagadták. Dr. Tran Dániel az Utcajogász önkéntes ügyvédje elmondta, hogy a védelem álláspontja szerint a vádlottak a fokozatosság elvét betartva gyakorolták politikai véleménynyilvánításhoz való jogukat. És mivel az általuk használt festék lemosható volt, az önkormányzat tulajdonképpen nagyobb kárt okozott a takarítás elrendelésével, mint ők a feliratok felfestésével. A bíróság szakértői bizonyítást rendelt el a valós kár felmérésére. A következő tárgyalás időpontját április 16-ra tűzte ki.
Forrás: Utcajogász Egyesület sajtóanyaga
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
