Két törvénnyel átírják az adózás rendjét
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Átalakítja az adózás rendjét az Országgyűlés elé beterjesztett két törvényjavaslat. Az új adóigazgatási rendtartástól gyorsabb NAV-ellenőrzések és adóeljárások várhatók, az új Art. nyomán a NAV szolgáltató hatósággá válik. Utóbbi néhány részletszabálya az utolsó percekben is változott.
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek az adózás hatályos rendjét teljesen átíró két jogszabály tervezetét; Az adóigazgatási rendtartásról címet viselő törvényjavaslat 71 oldalas, míg Az adózás rendjéről szóló 191 oldal. A jogszabály-tervezetekről nyár óta szakmai konzultáció folyik, így azok néhány lényeges ponton meg is változtak.
Három törvény, letisztult szabályozás
Az adózás rendje tervezett újraszabályozásának lényegi üzenete, hogy szolgáltató jellegű adóhatóságot, az önkéntes jogkövetés elősegítését, adminisztráció-csökkentést, és átlátható, érthető szabályozást hoz.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény tervezete az általános eljárások szabályait rögzíti rövid és áttekinthető formában; ezek a szabályok eddig a közigazgatási eljárásról szóló törvényben szerepeltek, ezentúl az új jogszabály kizárólag az adóeljárásokra vonatkozik. Az új Art. az adóztatást biztosító adóigazgatási szabályok, részletszabályok összessége lesz. A két törvény mellérendelt szerepben van, nincs közöttük párhuzamosság. Ezen túl önálló végrehajtási törvény is készül, amely szerint 2018-tól a NAV lesz az általános végrehajtási hatóság – az erről szóló, szintén a képviselők előtt lévő törvényjavaslatról itt írtunk részletesen.
A közérthető fogalmazást, a logikai és szerkesztési letisztultságot, az áttekinthetőséget jelölte meg az új szabályozás pozitívumaként lapunknak írt cikkében az EY szakértője. Példaként idézte, hogy a jelenlegi Art.-ban a módosítások nyomán szétszórt, de összefüggő szabályok már egymás mellett jelennek meg a törvényjavaslatban. Ezzel együtt sok tartalmi változás nincs a szabályozásban: a koncepció, az eljárások felépítése, az adózói és adóhatósági jogok és kötelezettségek rendszere lényegében változatlan marad, a két törvény mintegy 80 százalékban szövegszerűen egyezően emeli át a jelenlegi Art. előírásait.
Új adóigazgatás: limitált adóellenőrzés, gyorsított ügymenet
Az új szabályozás három fontos részét emelte ki a szeptember végén rendezett Nemzeti adókonzultáción Izert Norbert, a nemzetgazdasági tárca adóügyekért felelős helyettes államtitkára. Először is mindössze két ellenőrzési fajta lesz, a jogkövetési vizsgálat (amelynek során a revizorok tájékozódnak) és az adóellenőrzés. Ezen túl megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet, és legfeljebb 365 napig tarthat egy adóellenőrzés. Változik a jogorvoslat rendszere is: bevezetik például a bizonyítékok benyújtásának kényszerét az alapeljárásban, vagyis a feleknek (sem a NAV-nak, sem ügyfelének) nem lesz módja taktikázni a rendelkezésre álló információval; a lépéstől az eljárások rövidülését várja a nemzetgazdasági tárca. Az új szabályozás érdemben növeli a másodfokú adóhatóság mozgásterét, így kevesebb eljárást „dobnak vissza” majd elsőfokra, ami szintén az ügymenet gyorsítását jelenti.
A törvényjavaslat általános indokolása szerint megszűnik minden ellenőrzési határidő nyugvási ok, így nem szünetel az ellenőrzési határidő például a kapcsolódó vizsgálat és a külföldi megkeresés időtartama alatt. Az ellenőrzési határidő meghosszabbíthatja indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője 90 nappal, a felettes szerv 90 nappal, valamint a NAV vezetője, illetve önkormányzati adóhatóság esetén a nemzetgazdasági miniszter 90 nappal. A meghosszabbított ellenőrzés határidő sem haladhatja meg a 365 napot.
Jelenleg rendkívüli jogorvoslati lehetőségként bármely adóügyben benyújtható felügyeleti intézkedés iránti kérelem az adóhatósághoz az elévülési időn belül bármikor, ugyanazon ügyben akár többször is. Annak érdekében, hogy az eljárások mielőbb lezáruljanak, a javaslat szűkíti a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek benyújtási lehetőségét mind tárgyában, mind idejében. Felügyeleti intézkedés iránti kérelem ugyanazon határozat, illetve végzés ellen csak egy alkalommal, a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nyújtható be – olvasható az indokolásban.
Jelenleg csak a törvényben nevesített adóügyekben van lehetőség az elektronikus ügyintézésre; a törvényjavaslat teljes körűvé tenné az elektronikus ügyintézés lehetőségét.
Az eseti meghatalmazások tekintetében – néhány kötelező szakmai képviselettel járó ügy kivételével – kikerülnének a törvényből a képviselővel szemben támasztott szakmai követelmények, megkönnyítendő az adózók számára a képviselő útján történő eljárást. Az állandó meghatalmazással eljáróknál továbbra is meghatározná a törvény a képviseletre jogosultak körét.
[htmlbox felteteles_adomegallapitas]
Változott az utolsó percekben is az új Art.
A feltételes adóbírság fontos új intézmény lesz: ekkor az elmarasztaló döntés elleni fellebbezés elmaradása esetén a bírság felét elengedi a NAV. Az új lehetőség nem a fellebbezéstől akarja eltántorítani az érintetteket, leginkább az időhúzás kiiktatása a célja – mondta Izert Norbert helyettes államtitkár a Nemzeti Adókonzultáción.
További változás, hogy 2000 helyett 5000 forint késedelmi pótlékot nem fizettet ki a NAV, és a 200 százalékos adóbírság mértéke 100 százalékosra csökken. Utóbbi mértéke indokolatlan volt, mert olyan adózói kört érintett, amely eleve kevés adót fizetett, és a büntetés sem motiválta; mostantól viszont a NAV célzott ellenőrzéseitől remélik majd az adófizetési hajlandóság emelkedését, nem pedig a büntetéstől. Fontos újdonságnak nevezte még a helyettes államtitkár, hogy a mulasztási bírságok rendszere egyszerűsödik és bevezetik az alap mulasztási bírságot, valamint az is, hogy a NAV honlapján megjelent hivatalos tájékoztatók alapján eljárók nem lesznek szankcionálhatók. Az EY elemzése ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a 200 százalékos adóbírság mértéke felére csökken, azonban az esetköre bővül, tehát több elkövetési módra lehet majd kiszabni az emelt összegű bírságot.
A törvényjavaslat a NAV új szolgáltatásaként nevesíti a kezdő vállalkozások támogatását, ami 6 hónapos, önkéntes részvételen alapuló mentorálást jelent. A szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatait is nyilvánosságra hozná az adóhatóság, a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló közzétételi kötelezettséghez hasonlóan. Új szolgáltatásként a NAV a bejelentéshez/változásbejelentéshez online felületet biztosítana az adózóknak a kötelezettségteljesítés megkönnyítése érdekében – olvasható a törvényjavaslat általános indokolásában. Ezen túl a NAV közzéteszi honlapján a megbízható adózók nevét és adószámát.
[htmlbox akr]
A lakosságot érintő könnyítés lehet az automatikusan járó pótlékmentes részletfizetés összeghatárának több mint a duplájára emelése, így a magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak 2018-tól már félmillió forintos tartozásig járna évente egyszer a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint a nyártól folytatott társadalmi vita nyomán több ponton is módosították a törvényjavaslatot. Így az önellenőrzési pótlék mértékét jelentősen csökkentették: a késedelmi pótlék felének megfizetése helyett csak a jegybanki alapkamatot kell felszámítani. A késedelmi pótlék mértékét sem kell 5 százalékponttal megnövelni, az – az adószakma véleményét elfogadva – a jegybanki alapkamat kétszerese marad.
A belső jogharmonizáció miatt szükséges több adójogszabály módosítása is. A jogtechnikai változásokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tartalmazza, amelyet kedden adott be a nemzetgazdasági tárca a parlamentnek.
