Kevés az eredményes kegyelmi kérvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kegyelmi kérvények kevesebb mint 2 százaléka volt eredményes az elmúlt tizenhárom évben; a legkevesebb kedvező kegyelmi határozat (négy) tavaly született, a legtöbb 2004-ben, amikor 41 ember kapott kegyelmet az államfőtől – derül ki az igazságügyi tárca kormányzati portálon olvasható, hétfőn megjelent kimutatásából.


A táblázat a 2002. január 1. és 2015. március 31. közötti kegyelmi kérvények elbírálásának adatait tartalmazza. Eszerint a több mint tizenhárom év alatt 13 533 kegyelmi kérvényt nyújtottak be és ezek közül 267-t bíráltak el kedvezően a köztársasági elnökök: ez az egész időszakot tekintve az összes kérvény 1,97 százaléka.

A kérelmezők számára legkedvezőbb év 2004 volt, amikor 41-en kaptak kegyelmet, ami az az évi 1266 kérelem 3,24 százaléka volt. Arányát tekintve még jobb volt a 2008-as év, amikor a 799 kérelmező 3,38 százaléka, 27 kapott kegyelmet.

A legkevesebben, négyen tavaly kaptak kegyelmet, ez az összesen 753 kérelmező 0,53 százaléka volt, de rossz év volt a kegyelemért folyamodók számára 2010 is, amikor a 871 kérelmező 0,57 százaléka, öt ember kapott kegyelmet.

Az idei év eddig különösen kedvező a kegyelmet kérők számára, ugyanis az első negyedévben 179 kérvényből nyolcnak eleget tett a köztársasági elnök, ami 4,47 százalékos arány.

Titkos adatgyűjtés a büntetőeljárásban

Kis László kötete a büntetőeljárás egy nagyon vékony, ám annál szerteágazóbb kérdésének, a titkos adatgyűjtésnek próbálja felfedni minden vonulatát.

További információ és megrendelés >>

Kegyelmi ügyekben a köztársasági elnök az igazságügyi miniszter előterjesztése nyomán hoz határozatot. Ezekben az eljárásokban a miniszter és az államfő iratok alapján jár el, a kérelmezőt, illetve védőjét nem hallgatják meg. Az államfő döntését nem indokolja. A határozat akkor válik érvényessé, ha azt a miniszter ellenjegyzi.

A kegyelmi eljárásnak nem célja a bíróság ítéletének értékelése, jogosságának, igazságosságának, megalapozottságának vizsgálata. Általában azokat az elítélt személyes körülményeiben felmerült méltányolható okokat veszik figyelembe, amelyeket a bíróság az ítélet meghozatalakor nem értékelt.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.

2024. május 21.

Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.