A függetlenséget szolgálja a bírák vizsgálata


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az OBH elnökének stratégiai célja, hogy a bíróságok alkotmányos kötelezettségüket teljesítsék, a független bírók magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek, illetve megteremthető legyen a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átlátható, utóbbi kiszámítható és ellenőrizhető legyen – olvasható a birosag.hu-n.


Alapvető követelmény, hogy a bírák ítélkezési munkájának függetlensége csak megfelelő szintű egyéni felelősség és ellenőrzési mechanizmusok mellett érvényesülhessen. A fenti célt szolgálja a bírák rendszeres – szükség szerint soron kívüli – vizsgálata, amely reális és összemérhető képet alakít ki szakmai munkájukról, függetlenül attól, hogy mely bíróságon, ügyszakban és szinteken látják el ítélkezési tevékenységüket. Az ellenőrzés további célja – az ügyfelek érdekeinek előmozdítása mellett – a bírói munka támogatása, továbbá a rendszerszintű hibalehetőségek feltárása révén ezek jövőbeni elkerülése, illetve a már megtörtént mulasztások szükség szerinti szankcionálása.

A bírák vizsgálatára és értékelésére a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII törvény (Bjt.) alapján először a kinevezésük után 3 évvel, majd ezt követően 8 évenként kerül sor egészen a nyugdíjkorhatárt megelőző 6. évig.

A bírák vizsgálatának és értékelésének szabályait a (Bjt.), valamint a 4/2011 OIT szabályzat tartalmazza:

Minden értékelést alapos szakmai vizsgálat előz meg, amely a teljes bírói tevékenységre kiterjed. Az értékelésben kizárólag tényszerűen megalapozott értékítéletek szerepelhetnek.

A vizsgálat elrendeléséről a törvényszék, az ítélőtábla, illetve a Kúria elnöke határozhat, amelyet az illetékes kollégiumvezető, vagy az általa kijelölt bíró 60 nap alatt folytat le. Ennek során kiemelt figyelmet kap az anyagi, eljárásjogi és ügyviteli szabályok ismerete, az eljárási határidők betartása, a tárgyalási napok kihasználtsága, a tárgyalások időbeni megkezdése, a határozatok írásba foglalására előírt határidők betartása, a tanúk és sértettek védelmét szolgáló intézkedések alkalmazása stb.

Ügyvédvilág Kutatás

Az Ügyvédvilág szerkesztősége minőségfejlesztési céllal összeállított egy  kérdőívet, melynek kitöltése mindössze néhány percet vesz igénybe.
A kitöltők számára hozzáférhetővé tesszük A Polgári Törvénykönyv – A Ptké.-vel és az irányadó elvi iránymutatásokkal egységes szerkezetben című e-könyvet.
Kérjük, segítse munkánkat a kérdések megválaszolásával.

A kérdőívet ide kattintva éri el »

Az alapos vizsgálat során legalább 50 jogerősen befejezett ügyet választanak ki, illetve a vizsgáló bíró 2 teljes tárgyalási napot tekint meg. Ezen túlmenően beszerzik a vizsgált bíró éves ügyforgalmi és egyéb tevékenységének statisztikai adatait, az illetékes bírósági elnök és kollégiumvezető véleményét, továbbá a bíró kötelező és egyéb képzéseken történő részvételének adatait.

A vizsgálat lezárását követő 15 napon belül készül el az értékelés.

A bíró az értékelés során a következő minősítést kaphatja:

  • „kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas”
  • „kiválóan alkalmas”,
  • „alkalmas”,
  • „alkalmatlan”.

A vizsgált bíró a neki előzetesen eljuttatott értékelésre észrevételt tehet, illetve annak eredményével szemben jogorvoslattal élhet a szolgálati bíróságnál.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

„Mit lájkol a gyerek?” – a szülőket segíti az NMHH új kiadványa

A közösségi médiafelületek használata ma már a fiatalok mindennapjainak részévé vált, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt figyelmet fordít az ezen felületek kínálta lehetőségekre és kockázatokra. Gyermeknapon jelent meg a hatóság fiataloknak szóló „Sztorik a zsebben – Történetek a közösségi médiából” című kiadványa, amely most a szülőknek szánt „Mit lájkol a gyerek – Szülőknek a közösségi médiáról” elnevezésű tájékoztatófüzettel egészült ki. Az új brossúra célja, hogy bemutassa a közösségi oldalak működésének főbb szabályszerűségeit, és támpontokat adjon a szülőknek, hogyan segíthetik gyermekeiket eligazodni ezeken a platformokon, miközben felhívja a figyelmet a közösségi média kockázataira, de annak előnyeit is számba veszi.