Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kiegyensúlyozott tájékoztatásról döntött a Kúria
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A médiaszolgáltató eleget tesz a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, ha legalább utalásszerűen informálja a közönséget a téma szempontjából jelentős ellentétes álláspontok létezéséről.
A Kúria a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi kötelezettségét értelmezve, a kialakult alkotmánybírósági és bírósági jogértelmezés mentén rámutatott arra, hogy a médiaszolgáltatónak biztosítania kell az általa közzétett tájékoztatással, hírrel összefüggésben az abban érintettek részérő létező ellentétes álláspontok megismertetését. Ezáltal kerülhet a közönség abba a helyzetbe, hogy a tájékoztatás, a hír témáját képező eseménnyel, vitatott kérdéssel kapcsolatban valamennyi releváns információhoz hozzájutva, sokoldalúan tájékozódva véleményt alkosson.
Mindazonáltal, a kiegyensúlyozottság keretei között csupán az megengedhetetlen, hogy a médiaszolgáltató teljes egészében mellőzze a közönség informálását a téma szempontjából jelentős ellentétes álláspontok létezéséről. Ha a médiaszolgáltató legalább utalás szintjén bemutatja a releváns, szembenálló véleményeket, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó törvényi kötelezettségének eleget tesz.
A konkrét ügyben a Kúria megállapította, hogy a felperes által kifogásolt televíziós műsor ezeket a követelményeket kielégítette, a médiaszolgáltató nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét. A vitatott műsor témáját képező, a birtokvédelmi perben eljáró polgári bíróság elsőfokú ítélete egy jogvitát zárt le, így a nézőknek már az ítélet rendelkező része lényegének ismertetése alapján nyilvánvaló kellett, hogy legyen, hogy az érintett felek ellentétes álláspontot képviselnek. Emellett a műsorvezetők és a stúdióvendégek külön is több alkalommal utaltak az ellentétes álláspontok, szembenálló vélemények létezésére, mondanivalójukat ebben a kontextusban helyezték el, ebben a relációban fogalmazták meg, így e körülményről a közönség tudomást szerezhetett.
A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével ellentétes módon jogsértő egyedül az lehetett volna, ha a kifogásolt műsorból még csak említés szintjén sem derült volna ki, hogy ellentétes álláspontok mentén zajló peres eljárás eredményéről, illetve az elsőfokú ítélet eltérő értelmezéséről, az azzal kapcsolatos szembenálló véleményekről van szó, és a médiaszolgáltató a főbb nézetkülönbségekre egyáltalán nem utalt volna. A konkrét esetben azonban a médiaszolgáltató a törvényi kötelezettsége teljesítéséhez szükséges és elégséges mértékben, ellenpontozásra alkalmas módon megjelenítette a két oldal ellentétes álláspontját, szembenálló véleményét.
Kétségtelen, hogy e kétféle álláspontról, véleményről szóló tájékoztatás mélysége, részletessége, időtartama nem volt azonos, és lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott a birtokvédelmi perben érintett alperesi oldal nézőpontja, de ez a szerkesztői szabadság adta lehetőségekre is figyelemmel, a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás megállapíthatóságát lehetővé és szükségessé tevő reális küszöböt nem érte el.